LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kepler több művet jelentetett meg. Közülük három külön említést érdemel. Ezek : Mysterium cosmographicum (A világ leírásának titka), Astronomia nova (Új csillagászat) és a Harmonices mundi (A világ harmóniájáról). Az Astronomia nova című művében nyilvánosságra hozta Tycho Brahe óriási táblázatait, amelyekből az általa felismert két természettörvényre következtetett.
Említésre méltó alkotások fűződnek Kepler nevéhez a fizika területén is. A Dioptrika című műve a fénytöréssel és az ezen alapuló tudományos segédeszközökkel foglalkozik; ezzel az optika úttörőjévé is lett. Elsőként fogalmazta meg a fényerősség és a távolság négyzete között fennálló arányossági törvényt; megmagyarázta, miként látunk, tisztázta a sugárnyaláb útját a szemben, a sztereoszkopikus (térbeli) látást, a teljes visszaverődést, a tükörképek elhelyezkedésének szabályait, és ő szerkesztett először teleobjektívet. Csodálatos módon testesítette meg az átmenetet a régi korok vallásos természetmegfigyeléséből a tudományos materialista természetkutatásba. Így jutott el az igazság mélységeibe : a bolygómozgás általa felfedezett törvényeihez. A fejlődés ettől kezdve feltartóztathatatlan volt, kutatók sora – Torricelli, Guericke, Newton és mások folytatták a megkezdett munkát, további építőköveket illesztve a világ egyre bővülő képéhez. A fizika folyama hajózhatóvá lett, s egyre nagyobb szerepet kezdett játszani az emberiség életében.
Kepler élete végéig anyagi gondokkal küszködött. A prágai vár császári udvari pénztára végül is 12 000 forinttal maradt adósa.
Kénytelen volt horoszkópokat készíteni, naptárt szerkeszteni és árusítani, hogy életét fenntarthassa. Nem szerette a csillagjóslást, azt „az égi tudományok bolondos, léha leányának” minősítette. A háború derekán, 1630-ban Regensburgba, a birodalmi gyűlésre lovagolt, hogy követelje illetményét. A megerőltető utazás következtében, ötvenkilenc éves korában meghalt.
