Gaius Julius Caesar (Kr. e. 100-44) római hadvezér és államférfi arisztokrata családban született. Már ifjan a néppárti oldalon találni, 84-ben Cinna leányát, Corneliát vette feleségül. Sulla diktatúrája idején (Kr. e. 82-79) Caesar élete is veszélybe került, elhagyta Rómát. Visszatérve, Kr. e. 73-ban kezdte meg politikai pályafutását, előbb ponzifex és tribunos, majd 68-ban questor, 65-ben aedilis curulis lett és bekerült a szenátusba. Átkelt Britanniába is, ahol szintén megteremtette a római uralmat. Az 52-53 közötti, Vercingetorix vezette gall felkelést letörte. Miután 53-ban Crassus elesett a parthusokkal vívott háborúban, elkerülhetetlenné vált Caesar és Pompeius összecsapása a hatalomért. Caesar Kr. e. 49 januárjában harcedzett légióval a Gallia és Itália határát jelentő kis folyót, a Rubikont. Az átkeléskor mondta a hagyomány szerint, hogy ” ALEA IACTA EST!” (a kocka el van vetve!) A villám hadjárat során a galliai hadsereg vissza szorította a szenátus csapatait, amelyeket Pompeius vezetett. Caeser 49 márciusában bevonult Rómába. Pompeius Görögországban vonta össze csapatait, de Caesar oda is követte. A nagy össze csapásra Kr. e. 48-ban Pharszalonsznál került sor, amelyben Pompeius nehézlovassága szétporladt Caesar gyalogos légiónak vas négyszögein. A megvert Pompeius Egyiptomba menekül, de ott meggyilkolták. Caesar ellen fele után ment, s Egyiptomban beleavatkozott XIII. Ptolemaiosz és VII.. Kleopátra fáraók vetélkedésébe. Caesar Kleopátra mellé állt és románc is szövődött közöttük gyermekük is született.
CímkékCaesar hadlárat politika Róma
Ezt mindenképpen olvasd el!
A Magyarországi Tanácsköztársaság
A Prolerárdiktatúra kikiáltása A Berinkey-kormány lemondásával felbomlott az 1918 novembere óta hatalmon lévő koalíció. A …