A korai Árpád – korban a határvédő gyepűrendszer megerősítet „kapujának” korábban felrobbantott várát az az Esterházy Pál építtette újjá, aki a vár köveit felhasználva a ma látható barokk várkastélyt is emelte. Most a Rábaközi Múzeum kapott itt helyet népművészeti anyagával és Pátzay Pálra, a város szülöttére emlékező kiállítással.
A XIX-XX.sz. fordulójának urbanizációja néhány szép, a kisvárosok eklektikájára jellemző középületet emelt. Ilyen a hajdan a szamáriai irgalmas nővérek számára készült zárda és elemi iskola (ma gimnázium) és a páli szent Vince Általános iskola épülete (Fő tér 25.,27). A Rába-palota az Esterházy-birtokot irányító gazdatiszt számára már a klasszicizmus jegyében épült, ma könyvtárnak ad otthont. Ezen épületek sorába illik a Szent István úton álló egykori bírósági épület is.
Ott, ahol a Sopront Győrrel összekötő út befogadja a délről (Kőszeg) és északról (Fertő-vidék) érkezőket, Fertőszentmiklós feltűnően nagy és érdekes temploma (1725) két évszázad múltán új neoromán résszel bővült úgy, hogy a régi előcsarnoka lett az újnak. A belsőben is megfigyelhető a két építési periódus, de inkább dominál és a látogatónak is emlékezetesebb a barokk díszessége.
Osli templomának egyszerű homlokzata gazdag belsőt rejt. Aranytól csillogó oszlopok között az arkangyalok kecses alakjaitól közrefogva áll a Mosolygó Szűzanya csodatévő szobra.
Kapuváron az utóbb eklektikus stílusban átalakított klasszicista Szent Anna templom (1884) mozgalmas, világos belső terében az oltárkép Szent Annát ábrázolja Máriával és Joachimmal. Különlegességek a bal oldali freskón a szentségek, a jobb oldalin a sarkalatos erények jelképei és az orgonakarzat alatti mennyezetképen az angyalok – kapuvári népviseletben.
Kapuvárra érkezők felejthetetlen élményben gazdagodnak a kényelmes szálláshelyeken és csodálatos látványok megtekintésében. A visszatérő túristák is újabb és újabb látványosságban részesülnek.