A színház mai formáját tekintve 1982-ben született. Létrejöttének körülményei rendhagyóak a magyar színház történelmén belül, arculata csak előtörténetének fényében válik világossá. A változásra szükség volt, a vidéki színházak sikereiből kiindulva, így a kaposvári- és a szolnoki színház feltörekedett, valamilyen szinten a magyar kultúra fellegvárává váltak. 1982-ben, az induláskor Székely Gábor volt az igazgató és Zsámbéki Gábor a művészeti vezető. Ezt a színházat és társulatot azok a művészi törekvések motiválják, hogy a tagok egyszeri alkalommal, de önként- és egymás választották. Szempontjaik voltak, hogy fontos kérdésekben egyetértsenek a színház-, az élet-, az ember- és a világ dolgaiban. A 20. század kultúrájának alapvető pontja és ténye, hogy a színházművészet autonómmá vált. Azonban a múltat és az irodalmi értékeket tisztelik, így igyekeznek elkerülni, hogy a színház és irodalom, a dráma és az előadás szembekerüljenek egymással, igényességgel igyekeznek dolgozni. A színház tagjainak fő motívuma a színész és rendező együttműködésének elve, hiszen a színház a hagyományokhoz kapcsolódik, tekintettel léve a szellemi érzékenységnek, valamint tisztelve az intenzivitás állapotát. A Katona színház realista színház, éppen ezért a magyar színház kultúra legerősebb hagyományához híven a motiváló és építkező színjátszásban a legotthonosabb. Nem rétegszínház, minél szélesebb és tagoltabb közönséghez szólnak, céljuk a közönséggel való szabad párbeszéd. A Katona József Színházban fontosak a mondanivalójukkal meghallgatásra találó produkciók, ezzel vállalva a színjátszás pluralizmusát.
Címkéka nézőkhöz szólnak a tagok egymást választották hozzánk Realista színház
Ezt mindenképpen olvasd el!
Lakner bácsi gyermekszínháza
A gyermekszínház gyermekszereplőkkel működő budapesti színház. A gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza, a …