A kecske a szegény ember tehene a mondás szerint. Régebben sokan hozzájutottak a kecsketejhez, melynek fogyasztása sok tekintetben előnyösebb a tehéntejjel szemben. Mielőtt felfedezték a forralás nyújtotta kedvező hatásokat, a kecsketej biztos mód volt arra, hogy ne kapják el a TBC-t, amit a kecsketej nem terjeszt, míg a tehéntej igen. Számos betegség ellen használható akár megelőzésként, akár kiegészítő „gyógyszerként”.
Közismert, hogy segít felvenni a harcot az allergia ellen: ugyanis amikor a kecske lelegeli a különböző allergiát okozó növényeket, a szervezetében az allergén anyag kisebb koncentrációban lesz jelen, ami a tejjel az emberi szervezetbe kerülve segít az immunitás kialakításában, akár egy védőoltás.
Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így A, E, K, C, B1, B2, B5 – vitaminokat, valamint kalciumot, magnéziumot, foszfort és káliumot, ez utóbbiakat pedig kiegyensúlyozottabb arányban, mint a tehéntej. A B-vitaminok nélkülözhetetlenek az egészséges sejtműködéshez, az A-vitamin a pajzsmirigy működési zavaraiban nyújt segítséget, továbbá A-vitamin hiánya esetén azért is jelentős a kecsketej, mert egyrészt ezt négyszeres mennyiségben tartalmazza a tehéntejhez viszonyítva, másrészt a béta-karotin már A-vitaminná alakítva kerül a tejbe, tehát a szervezetünknek az előállításával sem kell „bajlódnia”.
Daganatos betegségeknél megelőző szerként lehet alkalmazni orotsav tartalmánál fogva, ugyanis segít a rákkeltő anyagokat ártalmatlanabb vegyületekké alakítani.
A szépségipar is sokoldalúan használja fel a kecsketejet, készítenek belőle többek között szappant, arcpakolást, bőrradírt, sampont. A kecsketej-termékeknek főként hidratáló, bőrregeneráló hatása ismert a kozmetikában.
A szérumfehérje szintje magasabb, mint a tehéntejé, magyarul antivirális anyagokat tartalmaz, ezáltal (és persze magas vitamintartalmának köszönhetően) olyan, akár egy univerzális védőoltás.
A múlt században anyatejpótlásra is használták, s talán ez az a tény, ami a legtöbb vitát váltja ki a kecsketej körül. Az 1900-as években a gyermekgyógyászok ajánlották az anyatej helyett, ma pedig a fejlett országokban kecsketej alapú anyatej-kiegészítő tápszereket forgalmaznak. Valóban a kecsketej hasonlít összetételében leginkább az anyatejhez, de az igazság úgy kívánja, hogy vizsgáljuk meg azt is, amit a másik tábor, a mai gyermekgyógyászok tábora mond. Eszerint a kecsketej (különösen a nyers, vagyis a forralatlan kecsketej) nem alkalmas csecsemők táplálására, ugyanis nem tartalmaz folsavat, ami súlyos vashiányhoz vezethet, ugyanakkor nátriumtartalma háromszor magasabb, mint az anyatejnek. A túlzott nátriumbevitel pedig veseelégtelenséget okozhat a babáknál, mivel a vese kétéves kor körül éri el a megfelelő fejlettségi szintet.
Kinek-kinek az ítélőképességére van bízva, hogy mit gondol a kecsketej felől. Vitathatatlannak tűnik, hogy több az előnye, mint a hátránya. Összegezve elmondható, hogy a kecsketej kitűnő segítség lehet a különféle betegségek leküzdésében, de ez sem minden bajunkra megoldást nyújtó csodaszer, csakúgy mint semmi más.
Címkékallergia anyatej daganatos megbetegedés kecske kecsketej kozmetika vitaminok
Ezt mindenképpen olvasd el!
Vénás betegség
Eleinte esztétikai jellegű gondokat jelent, de megfelelő kezelés nélkül komoly, az életminőséget is befolyásoló betegséggé …
Ez igen Isten patikaja hatalmas