A kecske a szegény ember tehene a mondás szerint. Régebben sokan hozzájutottak a kecsketejhez, melynek fogyasztása sok tekintetben előnyösebb a tehéntejjel szemben. Mielőtt felfedezték a forralás nyújtotta kedvező hatásokat, a kecsketej biztos mód volt arra, hogy ne kapják el a TBC-t, amit a kecsketej nem terjeszt, míg a tehéntej igen. Számos betegség ellen használható akár megelőzésként, akár kiegészítő „gyógyszerként”.
Közismert, hogy segít felvenni a harcot az allergia ellen: ugyanis amikor a kecske lelegeli a különböző allergiát okozó növényeket, a szervezetében az allergén anyag kisebb koncentrációban lesz jelen, ami a tejjel az emberi szervezetbe kerülve segít az immunitás kialakításában, akár egy védőoltás.
Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így A, E, K, C, B1, B2, B5 – vitaminokat, valamint kalciumot, magnéziumot, foszfort és káliumot, ez utóbbiakat pedig kiegyensúlyozottabb arányban, mint a tehéntej. A B-vitaminok nélkülözhetetlenek az egészséges sejtműködéshez, az A-vitamin a pajzsmirigy működési zavaraiban nyújt segítséget, továbbá A-vitamin hiánya esetén azért is jelentős a kecsketej, mert egyrészt ezt négyszeres mennyiségben tartalmazza a tehéntejhez viszonyítva, másrészt a béta-karotin már A-vitaminná alakítva kerül a tejbe, tehát a szervezetünknek az előállításával sem kell „bajlódnia”.
Daganatos betegségeknél megelőző szerként lehet alkalmazni orotsav tartalmánál fogva, ugyanis segít a rákkeltő anyagokat ártalmatlanabb vegyületekké alakítani.
A szépségipar is sokoldalúan használja fel a kecsketejet, készítenek belőle többek között szappant, arcpakolást, bőrradírt, sampont. A kecsketej-termékeknek főként hidratáló, bőrregeneráló hatása ismert a kozmetikában.
A szérumfehérje szintje magasabb, mint a tehéntejé, magyarul antivirális anyagokat tartalmaz, ezáltal (és persze magas vitamintartalmának köszönhetően) olyan, akár egy univerzális védőoltás.
A múlt században anyatejpótlásra is használták, s talán ez az a tény, ami a legtöbb vitát váltja ki a kecsketej körül. Az 1900-as években a gyermekgyógyászok ajánlották az anyatej helyett, ma pedig a fejlett országokban kecsketej alapú anyatej-kiegészítő tápszereket forgalmaznak. Valóban a kecsketej hasonlít összetételében leginkább az anyatejhez, de az igazság úgy kívánja, hogy vizsgáljuk meg azt is, amit a másik tábor, a mai gyermekgyógyászok tábora mond. Eszerint a kecsketej (különösen a nyers, vagyis a forralatlan kecsketej) nem alkalmas csecsemők táplálására, ugyanis nem tartalmaz folsavat, ami súlyos vashiányhoz vezethet, ugyanakkor nátriumtartalma háromszor magasabb, mint az anyatejnek. A túlzott nátriumbevitel pedig veseelégtelenséget okozhat a babáknál, mivel a vese kétéves kor körül éri el a megfelelő fejlettségi szintet.
Kinek-kinek az ítélőképességére van bízva, hogy mit gondol a kecsketej felől. Vitathatatlannak tűnik, hogy több az előnye, mint a hátránya. Összegezve elmondható, hogy a kecsketej kitűnő segítség lehet a különféle betegségek leküzdésében, de ez sem minden bajunkra megoldást nyújtó csodaszer, csakúgy mint semmi más.
Címkékallergia anyatej daganatos megbetegedés kecske kecsketej kozmetika vitaminok
Ezt mindenképpen olvasd el!
Agyvérzés
Tüneti szint: az alaphelyzet tisztázása és értelmezése gyakori a Magas vérnyomás hatalmas ütés éri a …
Ez igen Isten patikaja hatalmas