A meditáció során az egyik legfontosabb – és valljuk be, sokak számára az egyik legnehezebb – teendőnk a vizualizálás. A képi megjelenítés, a képzeletünk ereje a meditáció közben kulcsfontosságú. Segítségével nem csak a nyugalmunk megalapításához szükséges képeket tudjuk megjeleníteni, hanem az agykontrol során a képességeink fejlesztésénél is nagyon fontos szerepe van.
A vizualizálás eszközeként ilyenkor – a gyakorlott meditálók is ezt teszik – egy virtuális, képzeletbeli képernyőt kell létrehoznunk. A forma, a megjelenés mindegy, nézhet ki úgy, mint egy tv képernyő, vagy akár egy mozivászon, arra azért ügyeljünk, hogy ne fedje el teljesen belső látóterünket. Úgy képzeljünk magunk elé, mintha két-három méter távolságra lenne tőlünk, és ha egyszer már megszületett fejünkben ez a kép, akkor a későbbiekben is mindig erre a képernyőre vetítsük ki gondolatainkat.
Hunyjuk le szemünket, kezdjünk el meditálni és képzeljük el a képernyőnket, vetítsünk rá egy egyszerű tárgyat, mondjuk egy narancsot. Amikor Alfa állapotban vagyunk, nem mindig egyszerű a vizualizálás, gyakran nem tudunk parancsolni gondolatainknak, be-beugrik néhány kósza gondolat is, azonban gyakorlással ez idővel el fog tűnni. És itt megint visszalyukadunk az agykontroll alapfeltevéséhez, azaz, hogy agyunk irányítását kell megtanulnunk.
Amikor vetítünk, nem csak arra kell törekednünk, hogy a kép tökéletes legyen, hanem legyen életszerű, nézzük meg minden oldalról, legyen háromdimenziós és igyekezzünk átélni az egészet. Érezzük a narancs göröngyös felszínét, illatát, ízét, érezzük át, hogy milyen, amikor a valóságban is ott van előttünk egy narancs. Ha mindezt elérjük, akkor olyan hihetetlen kapuk nyílnak meg előttünk, melyeket e képernyőnket felhasználva tudunk kihasználni, ahogy sokan mások is csinálják a világon. Ez az agykontroll alapja, innentől kezdve csak rajtunk múlik minden.