A város kialakulása az őskortól kezdődött, befolyásolták a földrajzi változások, a vándorlás és letelepedés, vagyis az élet természetes áramlása. Neve szláv eredetű, jelentése erőd. Az átmeneti kőkor egykoron lakott településeit ma már víz borítja, de Kr.e. 6000-től kezdődően található leletek, telepjelenségek, valamint temetkezések bizonyítják az ember jelenlétét, így a Keszthelyhez tartozó területről körülbelül 80 lelő hely ismert. Például a rézkor végi kosztoláci kultúra egyetlen hazánkban található urnasírja Fenékpusztán került elő, a város keleti részén tárták fel a halomsír kultúra kőkamrás sírjait, a Keszthelyen felbukkanó első nép a kelta volt. A római korban a Dunántúlt is elérte a hódítás, a kelta nép gyorsan romanizálódott, vagyis átvette a szokásokat. Nemcsak a helyi lakosság egy részére, hanem Észak-Itália védelmére épült fel Fenékpusztán a Pannónia provincia, amely egy erődítmény volt. Többször is támadás érte, de a pusztulások után újraépítették, így a helyi lakosság a népvándorlás korában is helyben maradt. Ebben az időszakban 430-tól a hunoké lett a Dunántúl, Keszthelyen két gazdag temetkezési helyüket is ismerjük. A helyi őslakosok mellett ebben a korban már találkozunk germán-, valamint bizánci zsoldosokkal és kézművesekkel, akiket az avarok telepítettek ide, tehát egyfajta sajátos műveltség jött létre, amit Keszthely akkori kultúrájának tartanak, a kutatások ezt alátámasztották. A 630-as évektől kezdődően az avarok is letelepedtek itt, de a lakosság meg tudta őrizni keresztény hitét és kultúrájuk önállóságát.
Címkékkirályi birtok majd mezőváros. városiasodás
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hajógyári-sziget ,vagy ahogy ma ismerik Fesztivál- sziget
A Hajógyári -sziget a Duna hordalékából jött létre, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között. …