LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A város környéke hazánk legjobban látogatott, legnépszerűbb turisztikai területei közé tartozik. Mind rövid séta jellegű kirándulásokra, mind hosszabb, sportszerű túrázásra kiválóan alkalmas környék.
Kellemes, közeli sétautat tehetünk az északnyugatra fekvő Izbég városrészbe. Közben még a belváros területén elhaladunk a görögkeleti egyházközségek által 1746-ban épített és régebben Opovcska néven ismert templom előtt; 1913 óta református templom. Felszerelési tárgyai között egy XVI. század elejéről származó gótikus kehely is van. A templom közelében, a Rákóczi Ferenc utcában 170 éves, volt kocsmaépületet látunk. Utunk végcélja, Izbég falusias jellegű település,
amelyet szerb menekültek alapítottak. (neve szerbül Menekült)
Szentendre számos görögkeleti alapítású templomának egyike látható az izbégi városrészben, az 1738-ban épített, legújabban római katolikus templomként használt kora barokk stílusú templom.
Kovácsoltvas kapuját 1770 körül Ginesser Márton szentendrei kovácsmester készítette, belsejének falképeit Jeges Ernő, oltárt Lőte Éva készítette.(1950)- Az izbégi kirándulást úgy is megszervezhetjük,hogy nem az említett főútvonalon,hanem a Kossuth Lajos utcából az egykori római tábor közelében vezető Paprikabíró utcán indulunk. Érintjük a Kálvária téren a katolikus kálváriát (kör alakú fallal kerített kápolnája a XVIII. század második feléből való,közeléből szép kilátás nyílik a városra), tovább a szerb kálváriát ,amely szintén a barokk korban épült
és nyolcszögletű fal keretezi. Innen észak felé a Bükkös -patak völgyéhez érünk, és ennek mentén, illetve a közelében kanyargó utcákon át sétálunk fel Izbégig.
Az Izbég felé vezető útból jobbra, észak felé tér el a Szabadtéri Falumúzeum mellett vezető út,amely Szentendre kedvelt kirándulóhelyére, a Szabadság-forráshoz (régen Sztaravoda,illetve Ókút) nyújt kellemes, kétórás időtartamú túralehetőséget.
