Ha hajózással egybekötött kirándulást tervez az ember, akkor nagyszerű választás Visegrád. Budapestről induló hajóval könnyen megközelíthető ez a Pest megyéhez tartozó, kicsi, de múltját tekintve annál nagyobb jelentőséggel bíró település. Bár az ott lakók száma nem éri el a 2000 főt sem, 2000-ben városi rangot kapott.
I. István itt hozta létre első vármegyéje várispánságát. A tatárjárás után kezdődött meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszögletű alaprajzzal bíró lakótoronnyal, az Alsó várral a Salamon-toronnyal. Visegrád az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején virágzott igazán. 1323-tól 1408-ig e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. Így itt került sor 1335-ben a nevezetes visegrádi találkozóra is.
Amikor azonban a török megszállás hatására az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.
Érdekesség, hogy itt élt 1867 után Görgey Artúr, illetve itt raboskodott Vitéz János, Janus Pannonius nevelője is.
A Fellegvár, a Simon-tornya és a Királyi Palota mellett , ha az időjárás engedi érdemes időt szakítani a strandolásra is. A Visegrád – Lepencei Strandfürdő nagyszerű kikapcsolódást ígér.
Ha szerencsénk van és májusban vagy június közepén látogatunk Visegrádra, akkor részesei lehetünk a várjátékoknak, ahol kézműves foglalkozások, solymász bemutató és középkori előadások várják az érdeklődőket. Gazdag és színes program vár azokra, akik Visegrádot választják úticélul.