LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A 314 km-nyi Vértes a Dunántúli-középhegység része, átlagos magassága alig 3-400 m, tömegét elsősorban dolomit alkotja. Délnyugat-északkeleti irányban elnyúló vonulatát arra merőleges haránttörések tagolják, szurdokszerű, szűk völgyekkel, széles fennsíkokkal, csaknem 70 barlanggal vagy barlangszerű képződménnyel. A Vértes növény- és állatvilágában szubmediterrán elemek is előfordulnak. A bükkösök és a gyertyános-tölgyesek mellett a karszt-bokorerdők és a közöttük előforduló lejtőssztyepp-foltok a jellemzik. A hegység déli részén, a botanikai és geológiai értékek védelmére hozták létre a Vértes Tájvédelmi körzetet.
Majk
Kevéssé ismert szerzetesrend, a kamalduliak remetesége a majki: a műemlékegyüttes az ÉszakVértes rengetegében, közelében horgászatra alkalmas, tiszta vizű tavakkal segít elképzelni, milyen lehetett a hajdani barátok élete. A szigorú építészeti félfogasban, a templom köré, szimmetrikus alaprajz szerint épített cellák egy-egy remete lakhelyéül szolgáltak. A némasági fogadalmat tett, fehércsuhás barátok kápolnával ellátott, több-helyiséges „cellái” ma üdülőként szolgálnak, az egyik ház pedig múzeum – a rend és a hely történetének dokumentumaival. Udvara nyaranta szabadtéri hangversenyek színhelye.
Várgesztes
A gótikus gesztesi műemlék várat – ma étterem és turistaszálló- valamikor a Csák nemzetség kezdte építeni. Luxemburgi Zsigmond idejében már királyi vár volt. Nagyrészt épségben maradt – egészen a második világháborúig. Mai, helyreállított állapotában tetejéről széles panorámát kínál, környéke szabadidőpark játszótérrel, szalonnasütők¬kel, esőbeállókkal. A csönd, a nyugalom és a tiszta levegő, meg a vértesi romantika vonzotta Várgesztesre Magyarország első négycsillagos üdülőfaluja, a Villapark építtetőit. A sokféle szórakozási lehetőséget kínáló park üdülőházai, konferenciaterme mellett a négyezer négyzetméteres szórakoztató centrum, az Aquaréna igazi „víziparadicsommal” várja látogatóit. A Vértes déli, meredek dolomitlejtői és a Velencei¬hegység gránit-kibukkanásai között alakult ki a Sárréttel összefüggő, ugyancsak süllyedéssel létrejött Zámolyi medence. Vizeit a Vértes déli oldalánál eredő Császár víz vezeti a Velencei tóba.
