LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A kis panda vagy vörös macskamedve a mosómedve és a farksodró rokona. A panda név a nepáli ‘nigalya ponya’-ból ered, ami bambuszevőt jelent. Vörös pandának, Kínában tűzrókának is nevezik (eredetileg őt nevezték pandának, az óriáspandát csak utána fedezték fel). Bhután, India, Nepal, Laosz, Mianmar és Kína erdőségeiben él.
A kis panda (Ailurus fulgens) bundája vastag, jól védi az állatot az eső és a hideg ellen a hegyvidékeken 5ooo méter tengerszint feletti magasságig. Vöröses színe egybeolvada fenyőket borító mohával és zuzmókkal. Álla és pofaszakálla fehér. Még talpát is szőr borítja, ami biztosítja, hogy a nedves faágakon is tudjon kapaszkodni, illetve védje a hideg havon járás közben. A kis panda 5-6 kg-ot nyom és 5o-6o cm hosszú.
Kitűnően mászik, erős karmaival megkapaszkodva az ágakon. Erős állkapcsa van, és fogai alkalmasak arra, hogy megrágja bambusz leveleit és rügyeit, ami étrendje 95 százalékát teszi ki. Gyökereket, magvakat, füveket, néha rovarokat fogyaszt még. Éjszakai állat, a nap jó részét átalussza a fákon ülve.
A felnőtt kis panda magányos állat, csak párzási időben keresi a másik társaságát. Területét a végbél környékén található miriggyel jelöli meg.
A nőstény többnyire ikreket szül, akiket 4-5 hónapos korában választ el. Amíg az anya szoptat, háromszor annyi bambuszra van szüksége a tejtermeléshez, mint egyébként. A fiatal kis pandák egyéves korukig maradnak anyjukkal.
Élőterülete fokozatosan csökken az erdők pusztításával, ami együtt jár a növekvő emberi népesség térhódításával.
