LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szorongó ember hajlamos mindig a legrosszabbra gondolni. Azt is kétségbe vonhatja, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista megközelítést nevezzük kognitív torzulásnak.
Lássuk, melyek azok a kognitív torzulások, amelyek a szorongással, az aggodalommal és a stresszel járnak:
Mindent vagy semmit gondolkodásmód: minden fekete-fehér, nincsen átmenet (pl. Ha nem leszek ebben vagy ebben tökéletes, vesztes vagyok).
Túláltalánosítás: egyetlen negatív tapasztalat alapján úgy gondoljuk, hogy valami mindig úgy lesz (Nem kaptam meg ezt az állást, soha nem fogok munkát találni).
Mentális filter: összpontosítás a negatívumokra, a pozitívumok helyett. Az egyetlen negatív történés ragad meg, az összes többi pozitív történés nem számít.
A pozitívumok alábecsülése: annak megmagyarázása, hogy a pozitív történés miért nem számít (Jól sikerült a vizsgám, de csak szerencsém volt).
Összegzés előzmény nélkül: valaminek negatív értelmezése bizonyítékok nélkül. A gondolatolvasó (Megmondom, ő utál engem, csak titkolja), vagy a jövendőmondó (Egyszerűen tudom, hogy valami rossz fog történni).
Katasztrófa-gondolkodás: koncentrálás a lehető legrosszabbra (A pilóta azt mondta, turbulenciába került a repülőgépünk. Le fogunk zuhanni!)
Emocionális magyarázat: valakinek az a képzete, hogy amit érez, az valóság (Meg vagyok rémülve. Ez azt jelenti, hogy valódi veszély fenyeget)
“Kellene” és “nem kellene”: szigorú lista van arról, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni, önbüntetés, ha nem a lista szerint megy valami
Ön-megbélyegzés: valaki a hibái alapján ítéli meg saját magát (Béna vagyok, vesztes vagyok)
Perszonalizáció: felelősnek érzi magát olyan dolgokért, amikről egyáltalán nem tehet (Az én hibám a fiam balesete. Figyelmeztetnem kellett volna, hogy vezessen óvatosan, amikor esik).
