Genovában született 1451-ben, és először csak kereskedelmi céllal utazott Spanyolországban, Portugáliába, Madeira-szigetére, hogy cukrot szállítson. Majdnem negyvenéves volt, amikor a tudomány és az útikönyvek alapján felfedezte ” Kelet felé vezető utat, amely Indiába visz”. Ekkor hallotta a tenger hívását, és fejébe vette, hogy megteszi ezt az utat. Még ha nem is „próbálta ki”, hogy a Föld gömbölyű, biztos volt benne. Azt vallotta, hogy ha mindig nyugat felé hajózunk, akkor kétségkívül Ázsia partjainál kell kikötnünk. Spanyolország partjairól, ahol élt, szeme előtt megnyílt az óceán végeláthatatlan horizontja: csak át kellett szelni, és ez már számára már természetes dolog volt. Szembe kellett néznie a nehézségekkel, ami azzal járt, hogy meggyőzzön valakit a tervéről, és, hogy támogatást kapjon. De végül Spanyolország királyi udvarától megkapta a bizalmat és a segítséget ahhoz a vállalkozáshoz, amit sokak bolondságnak tartottak. 1492-ben három háromárbocos vitorlást – karavellát – szereltek fel Palos kikötőjében: a Szanta Mariát, a Pintát és a Ninát. Kolumbusz augusztus 3-án kelt útra 120 főnyi legénységgel és kalandra készen, hogy átszelje a végtelen Atlanti-óceánt, amit előtte még nem tett meg senki. Minden idők legnagyobb kalandja volt vállalkozása és terve. Az Atlanti-óceán átszelése több mint két hónapig tartott; az emberek elégedetlenek voltak, és Kolumbusz gyakran kénytelen volt előttük a valódi távolságot letagani, nehogy elbátortalanítsa őket. Október 12-én vándor madarak, közöttük első sorban sirályok jelezték az első szigetet. Ez a közép-amerikai Bahama-szigetcsoport egy kis szigete volt, amelyet Guanahaninak neveztek, és amelyet Kolumbusz San Salvadornak keresztelt át.
Címkékkaland kikötő Kolumbusz tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Gladiátorok az arénában
Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, …