LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Meneláosz, mikor Szép Helénát elrabolják tőle, és feltör a férfibüszkesége, nem Helénát akarja megölni, hanem meg akarja
bosszulni, és vissza akarja szerezni a birtokát. Vissza akarja szerezni a hatalmát és az elveszett büszkeségét. Abban a korban,
majd a középkorban is és még utána is ez volt a féltékenység funkciója.
A féltékenység görögül zelosz, lelkesedés, hevület, egy pozitív érzés. Ez a lelkesedés, hevület, a féltékenység segítette a férfiakat, hogy a büszkeségükön, a hatalmukon, a birtokukon keresztül definiálhassák magukat. Ők visszaszerzik, megvédik a birtokukat, a feleségüket. A feleségeknek nem volt lehetőségük, hogy féltékenyek legyenek, nem volt szavuk, el voltak zárva a házaséletben. A feleségeknek büszkének kellett lenni arra, hogy a férfi féltékeny, hiszen ez az asszonyt dicséri. És a feleség ne legyen féltékeny – tanácsolták akkoriban a nőknek -, hiszen ezzel a családot veszélyezteti, elüldözheti a férfit ezzel otthonából. Legyen inkább türelmes – tanácsolták a főként férfiak írta viselkedés-etikett könyvecskék -, ha el is megy olykor kalandozni, mindig visszatér, és ez is asszonyt dicséri.
A humanista, majd a feminista mozgalmak születésének idején, a XX. századbari volt először lehetősége a nőnek, hogy
féltékenységének jogosságát elfogadtassa. Az urbanizálódáskor, mikor a falvakból a városokba özönlöttek az emberek, és nehéz volt megélni, pénzt keresni. Az 1800-as években Angliában két szelet kenyérért lehetett prostituáltakat kapni, akik persze
kényszerből lettek azzá. Felhígultak a viktoriánus szexuális és kulturális szokások, ami lehetőséget teremtett arra, hogy férfi és nő ne csak bálokon találkozzon, hanem kedvük szerint beszélgethessenek, kapcsolatot alakíthassanak ki. Az érzelmeket régebben nem becsülték, azok nem voltak témái a gondolkodóknak.
