Népies nevei: borongóvirág, fülemülefű, náthavirág.
Eredet, története: Mediterrán, nyugat-ázsiai származású, nagy tűrőképességű, egyéves kerti dísznövény. Az egyiptomiak azt tartották, hogy megfiatalítja az embert, a hinduk templomaik oltárát díszítették vele.
Jellemzői: Harminc-hatvan centiméter magas lehet, virágai vagy sárga, vagy narancssárga színűek, szára és levelei kissé ragacsosak, nedvdúsak.
Házi kerti termesztése: Díszkertben is, veteményesben is helyet kaphat. A biokertek nélkülözhetetlen növénye. A veteményes szegélyeként, a sorok kő: ültetve elriasztja a fonalférgeket a talajból. Nagyon hálás: elhullott, köröm alakú magvai minden évben virágos növényekké fejlődnek. Vetőmagboltokban kapható, zacskókba csomagolt magja kora tavasszal állandó helyére vethető. A túl sűrűn kikelt növénykéket ritkítanunk kell, a kis palántákat a kert más részébe ültethetjük. Bár szárazságtűrő, a nyári nagy melegben meghálálja az öntözést. A körömvirágot – virágostól, szárastól, levelestől – feltétlenül napos időben gyűjtsük, akkor a legnagyobb a gyógyhatása!
Használata:
Gyógyításra: Számos gyógyszer alkotórésze. Forrázata megkönnyíti az emésztést. Főzetét bélféregűzés céljából itták, hányás ellen is jó hatású. A körömvirágkenőcsöt gennyes bőrgyulladások, sebek, láb-szárfekélyek, kisebb rovarcsípését kezelésére használják.
Ékezésre:Nemcsak a virágát, hanem zsenge leveleket is hozzákeverhetjük a salátánkhoz
A virág külső, szárított szirmait sáfránypótlóként használhatjuk. Aranysárgára festi a húslevest.