LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bolygók azok az égitestek, amelyek egy csillag körül keringenek, de a bolygók maguk nem csillagok. Minden bolygónak saját gravitációs tere van, érdekesség, hogy a legújabb szabályok szerint a Plútó már nem számít bolygónak, mert nincs saját gravitációs tere. A Merkúr a legkisebb átmérőjű, és egyben a Naphoz legközelebb levő bolygó. Nincs önálló légköre, felszínét kráterek borítják, melyek közül a legnagyobb 1300 kilométer átmérőjű. A Naptól számítva a második helyen a Vénusz áll, melyet esthajnalcsillagnak is szoktak nevezni. Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy vagy hajnalban, vagy este látható, de éjszaka sosem. A Földről nézve a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest. A Vénusz majdnem akkora méretű, mint a Föld, azonban sokkal forróbb a légköre, átlagos 470 fok. Érdekesség, hogy a Vénusz, és az Uránusz ellentétesen forog, a tengelye körül, és egy fordulat 243 napig tart. Földünk felszínét nagy részben víz borítja, és másodpercenként 30 kilométert tesz meg. A Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk, mert 27 nap alatt kerüli meg bolygónkat, és ennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül is. A Mars vékony, ritka légkörrel rendelkezik, melyen folyamatosan viharok tombolnak. Néha felhők is előfordulnak rajta, de csapadék nem esik belőlük. Felszíne sivatagos, sarkain pedig jég található, és a naprendszer legmagasabb hegye, az Olympus Mons, (27 kilométer magasságú)is itt található. A Mars jellemzően vörös színét a felszínén levő porban található vas-oxidok adják. A Jupiter, mely önmagában nagyobb az összes bolygónál, 63 ismert holddal rendelkezik, és az ötödik bolygó naprendszerünkben. A második legnagyobb bolygó a Szaturnusz, melynek sűrűsége kisebb, mint a vízé. Gyűrűje jégből, és porszemekből áll, és 59 hold kering körülötte. Az Uránusz olyan távol van a Naptól, hogy 84 év alatt kerüli meg azt, így az évszakok rajta 21 évig tartanak. Szabad szemmel nem látható. A Neptunusz légkörében állandó viharok vannak, és az is lehet, hogy a bolygó belsejében víz van.
