A kozmetikai allergiáról

Manapság gyakorlatilag nincs olyan ember, aki ne kerülne érintkezésbe napi szinten valamilyen kozmetikummal. A tisztálkodáshoz szappant vagy tusfürdőt használunk, bőrünk rugalmasságát testápolókkal igyekszünk megőrizni, hajunkat samponnal mossuk, majd zselével, habbal, lakkal, vagy más termékkel rögzítjük frizuránkat, a dekor kozmetikumok használatáról már nem is beszélve. Egy átlagos felnőtt egy napja során legalább 7 kozmetikai terméket használ. Mivel ezekben a szerekben különféle vegyi anyagok, illatanyagok és tartósítószerek találhatóak, ráadásul a különböző márkák alkotóelemeinek kölcsönhatásait nem tesztelik, nem ritka, hogy egyik-másik allergiás reakciót, bőrirritációt vált ki.
A leggyakrabban problémát okozó összetevők a Sodium Laureth Sulfate és a Sodium Lauryl Sulfate, melyek szinte minden samponban vagy tusfürdőben ott vannak. Állandó használatuk a bőr védekezőképességét gyengíti. A másik problémás anyag a propilén-glikol, melynek funkciója a bőr hidratálása, ugyanis nedvességmegkötő hatása van, viszont ezzel a bőr anyagcseréjét is károsítja. A glicerint tartalmazó szerek a bőr felszínén ugyan megkötik a vizet, így biztosítva puha tapintást, viszont a mélyebb rétegek nem kapnak elegendő nedvességet. Ám a legkárosabb mégis a kőolaj párlási maradéka, azaz a pakura – további elnevezései: paraffin, vazelin, vagy közönséges kenőolaj. Gyakran „mineral oil”, vagyis az ártalmatlannak tűnő „ásványi olaj” névvel is illetik. Hatására a pórusok eltömítődnek, a bőr szerkezete megváltozik, szárazzá, repedezetté válik. Külön említésre méltó, hogy ezek az anyagok még a kisgyermekek és csecsemők számára készült fürdetőkben is általában megtalálhatóak, pedig az ő bőrük sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké. Számukra a receptre kapható, gyógyszertári fürdetőkrém a megfelelő választás.
Pontosan mit is tesznek velünk ezek a szerek? Egyrészt a kezelt területeken válthatnak ki allergiás reakciót, vagy bőrirritációt, másrészt ekcémát és fototoxikus kiütéseket (mivel az UV hatást megsokszorozzák) okozhatnak.
Ha ilyen tüneteket észlelünk, jól tesszük, ha beszerzünk valamilyen recept nélkül kapható gyógyszertári készítményt, ami hidrokortizont tartalmaz. Ezzel enyhíthetjük a viszketést, bőrpírt, kiütéseket. Komolyabb fertőzés esetén azonban már antibiotikumos kezelésre is szükség lehet. Ha szeretnénk kideríteni, pontosan mire is vagyunk allergiásak, érdemes egy bőrgyógyászt felkeresni.
A további kellemetlenségek elkerülése végett jegyezzük fel, milyen összetevők váltottak ki allergiás reakciót vagy bőrirritációt, és újabb termékek beszerzésekor vessük össze a címkéket a listánkkal. Új termék kipróbálása előtt érdemes bőrpróbát végezni a csukló belső oldalán, vagy a fül mögötti területen, majd néhány napig megfigyelni, jelentkezik-e valamilyen változás.
A legfontosabb: ne bízzunk meg vakon egy-egy márkában, még ha a „természetes”, „organikus”, vagy „bio” megnevezést is viseli, mert ezek szintén tartalmazhatnak allergén összetevőket.

Kapcsolódó fórumok:

• klorogénsav wikipédia