Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Kubai függetlenségi háború

Kubai függetlenségi háború

Kuba függetlenségért folytatott küzdelme, melyet Carlos Ma nuel de Céspedes kezdeményezett, 1868-ban vette kezdetét, olyan pillanatban, amikor Spanyolország súlyos belső gondokkal szembesült, melyek II. Izabella bukásával érték el csúcspontjukat. A hazafiak és a királypártiak szembenállása 1878 februárjában élesedett ki a zanjoni paktumban, mely véget vetett az úgynevezett tízesztendős háborúnak.
A megegyezést követő látszólagos nyugalom ellenére, egyre nőtt azoknak a kubaiaknak a száma, akik szükségesnek látták az elszakadást Spanyolországtól. 1884-ben a világpiacon zuhant a cukor ára, éppen amikor a cukorültetvényeknek nagy szükségük volt a korszerűsítő beruházásokra és helyettesíteni kellett a rabszolgamunkát. 1891-ben az Egyesült Államokba irányuló kubai export elérte a 95 százalékot.
Ilyen körülmények között, 1895. február 24-én, Antonio Maceo, Máximo Gómez és Jósé Marti vezetésével újrakezdődött a küzdelem, s a felkelők néhány hónap alatt kiterjesztették hatalmukat a sziget keleti felére. Visszaszorításukra a spanyol kormány Valeriano Weyler tábornokot küldte, aki a hazafiak ellen féktelen terrorhadjáratot indított. Ezzel egy időben, amilyen mértékben elhúzódott a háború,az Egyesült Államokban is nőtt a nyugtalanság a sziget helyzete miatt, a bevételeiket fenyegető veszély miatt. 1898-ban, a liberálisok hatalomra jutásával Spanyolországban, lehetővé vált Havannában egy autonóm kormány megalakítása, amelyet azonban a radikálisok elutasítottak.
A Maine- incidens nyomán -az Egyesült Államok hajójának felrobbantása a havannai kikötőben, amiért mindig is az észak-amerikaiakat tették felelőssé – az Egyesült Államok hadat üzent Spanyolországnak.
Május l-jén az Egyesült Államok egyik flottája megtámadta Manilát a Fülöp-szigeteken, leverte a spanyol hajórajt és elfoglalta a kikötőt. A kubai fronton a Orvéra admirális vezetése alatt álló királypárti hajórajt Santiagóban blokád alá vonta az Egyesült Államok hadserege, és június 24-én észak-amerikai csapatok szálltak partra a város közelében. Orvéra kitörést kísérelt meg, de az akcióban flottan elpusztult, miközben július 16-án az észak-amerikaiak elfoglalták Santiagót. Ugyanakkor az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta Puerto Ricót.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A Bethleni rendszer politikai viszonyai

Polgári jogrend Magyarországon A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a …

Leave a Reply