LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Milyen különböző memória-fajták vannak?
Az explicit, vagy tudatos, vagy deklaratív, vagy direkt emlékezés az egyénileg rögzített anyag tudatos előhívásását foglalja magában. Két fő formája a személyes élményekkel kapcsolatos epizódikus és az általános, lexikális jellegű ismereteket tartalmazó szemantikus emlékezet.
Az implicit, vagy figyelem nélküi, vagy nondeklaratív, vagy indirekt, vagy procedurális memória, különféle ügyességeket, készségeket foglalja magában. Az erőfeszítés, vagy priming az a képesség, hogy újonnan szerzett tapasztalatok segítségével ügyesebben ismer fel az egyén tárgyakat, illetve old meg feladatokat. A klasszikus kondicionálás (azaz annak megtanulása, hogy valamilyen ingert bizonyos hatás követ) és a nemasszociatív tanulás is ide tartozik.
A két fő fajtát egybevetve azt lehet összegzően megállapítani, hogy a deklaratív memória gyors, tudatos anyaggyűjtésen alapul, flexibilis és más memóriarendszerek számára hozzáférhető, a nondeklaratív nem tudatos, kevésbé flexibilis és a figyelem lényeges szerepet működésében nem játszik. Fenti fő fajták ismerete azért is szükséges, mert kis területre lokalizált agybántalmak esetén egyes fajták szelektív módon sérülhetnek.
Mitől függ a tanulás hatékonysága?
A szándékos megjegyzés, a tanulás hatékonysága, az anyag megőrzése időtartama számos tényezőtől függ. Rövid áttekintésként az alábbiakat fontos kiemelni.
A figyelemkoncentráció megfelelő mértéke alapkövetelmény. A megfelelő külső körülmények biztosítása főleg ecélból lényeges. A biológiai ritmus egyénenként különbözik. Van, aki szellemileg a reggeli órákban friss (koránkelők: szellemi teljesítőképesség csúcsa a reggeli, délelőtti órákban van, estére jelentős fáradás észlelhető, kora esti óráktól jelentős álmosság jelentkezik). A másik tipus reggel nehezen kel, fáradt, törődött, az esti órákban azonban friss, tevékeny, éjféltájban álmosodik el. A figyelem fáradása bizonyos időtartam után mindig bekövetkezik, de az a fontos, hogy tanulásnál, vagy más szellemi aktivitás kifejtésénél az adott egyén a maga biológiai ritmusát figyelembe vegye.
Domináns memória modilitás. Egyénenként változó, hogy melyik az az érzékszerv, melynek révén a legkönnyebb a megjegyzés. Az emberek többsége vizuális tipusú: a látottakat tudja könnyen megjegyezni, nem csekény azonban az auditív tipusúak száma. A harmadik, a kinaesthesiás tipus ritka: a megjegyzéscsak mozgásélmény segítségével hatékony (tanulás közben sétálnak, gesztikulálnak, vagy céltalanul firkálnak: a mozdulat rögzül igazán).
Az érdeklődés szerepe közismert: ami érdekel bennünket, könnyebben és hatékonyabban jegyezzük meg.
Az anyag struktúráltsága. Ebbinghaus a múlt században kimutatta, hogy a vizsgált személyek értelmetlen szótagok jelentősen kisebb számát tudják megjegyezni, mintha értelmes, összefüggő mondatról van szó. Egyes megtanulandó anyagok igen jelentősen különbözhetnek áttekinthető gondolatmenet szempontjából.
Ismétlések száma fontossága közmondásszintű és igaz.
A lehető leghatékonyabb egyéni módszer kialakítása: fenti tényezők együttesén alapul. Kellő önismeret, tapasztalat bisrtokában spontán is jelentősen fejlődik, bizonyos metodikai útmutatások áttanulmányozásával ez az út azonban jelentősen rövidíthető.
