LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Zene
Jelentős időszakát élte a korszakban a magyar zeneművészet. Bartók Béla az ősi parasztzene formavilágára építve új modern zenét teremtett. Kodály kidolgozta az ének- és zenetanítás később világszerte alkalmazott módszerét. A 30-as évektől, ahogyan a figyelem a paraszti kultúra felé fordult és természetesen Bartók, Kodály hatására, sokféle kezdeményezés indult a népzenei kincs megmentésére. A népdaltanulás és éneklés széles körökben terjedt, mintegy a politikai, ellenzéki mentalitás kifejezőjévé vált a fiatal (részben paraszti származású) értelmiség körében, a református Soli Deo Gloria szervezetben, a regős cserkészek között. A népdalkutatáshoz a néptánc gyűjtése és megőrzésének óhaja társult.
Tömegkultúra
Az iskolázottság terjedése nyomán jelentős mértékben szélesedett a könyvet, olvasók köre: 1938-ban 3 ezernél több művet adtak ki, s ezek 95%-a hazai szerzőké, egyötöde szépirodalmi munka volt. A szélesebb közönség a könnyebb olvasmányt (lektűr) kedvelte. Általában népszerűségnek örvendtek Gárdonyi, Jókai, Mikszáth, még inkább Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Zilahy Lajos, Nyírő József és az erdélyiek. Olvasottságban vetekedett velük Erdős Renéé, Ignácz Rózsa, Kosáryné Réz Lola, vagy a külföldiek közül Cronin, Margaret Mitchell.
A tudomány fejlődése
A társadalomtudományok területén iskolateremtő egyéniségek voltak Gombocz Zoltán nyelvész, Németh Gyula turkológus és Győrffy István néprajztudós. A történettudomány kiemelkedő teljesítménye Hóman Bálint és Szekfű Gyula összefoglaló műve Magyarország történetéről.
A természettudományos kutatómunka az egyetemeken összpontosult. Jelentős szellemi műhely alakult ki a budapesti orvoskaron, valamint a természettudományi karon, ahol különösen a matematikában születtek világraszóló eredmények (Fejér Lipót). A szegedi egyetemen dolgozott Szent
györgyi Albert biokémikus, aki 1937-ben Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért.
A műszaki fejlődés terén több nagyvállalat laboratóriumában folytattak jelentős kutatásokat. A Tungsram gyárban Bródy Imre vezetésével kifejlesztették az izzólámpák kriptongázzal való töltését. A Ganz gyárban Kandó Kálmán irányításával alkották meg a fázisváltós villanymozdonyt. A tele
vízió működési elvének kimunkálásában és gyakorlati alkalmazásában jelentős szerepe volt Mihály Dénes magyar mérnöknek. A helikopter-tervezés magyar úttörője Asbóth Oszkár volt.
