LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A gyermekszínház gyermekszereplőkkel működő budapesti színház. A gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza, a műfordító, mozi- és színi direktor, Lakner Artúr, akkor döbbent rá, hogy a gyerekek személyiségfejlődésére rossz hatással vannak akár a filmek, akár azok a színházi előadások, amit a felnőttek nekik szánnak. Nem szabad, hogy az az erőszak és kegyetlenség legyen modell a számukra, melyek a rémtörténetekben találhatók. A gyerekeknél lényeges, hogy a saját életükből vett eseményekre és epizódokra van szükségük, tanulják és tudják, hogy mi a szeretet, barátság és önzetlenség, hiszen ezek a fogalmak a legfontosabbak az emberek életében. Lakner bácsi ilyen meséket és történeteket akart és szeretett írni, valamint elő is adta őket ifjú társulatának tagjaival, a vasárnaponként hozzálátogató gyerekeknek. Eleinte rögtönzött párbeszédeket mutatott be akkor hároméves kislányával, Noémivel, Ő lett a kisinas. Ezekből a párbeszédekből hamarosan jelenetek, majd színdarabok lettek.
Lakner Artúr megírta, bemutatta, majd filmre vitte minden idők legsikeresebb magyar ifjsúsági regényét, az Édes mostohát. Nála tanult és tőle indult például Ruttkai Éva, Ferrari Violetta , Zsolnai Hédi és még nagyon sokan, mások. Lakner bácsi nem színészeket akart látni és nevelni, hanem boldog, vidám gyermekeket. Ifjú társaságának igazi otthona sosem volt, de örömmel fogadták őket a Vígszínházban, a Vidám Színpadon, az Operettszínházban és a Goldmark teremben.
A boldog, önfeledt gyermekszínház hamar véget ért. 1944-ben elsodorta a háború, Lakner bácsit pedig egy halálvonat Auschwitzba. Utoljára Kecskeméten látták, a gyerekeknek játszott, várva a vonatot…
A világháború után, azonban újra indul a történet. Nagyobbik lánya, Lívia összegyűjtötte az egykori- és újonnan jelentkező színészeket, újra játszani kezdtek. Előadták A Pál utcai fiúkat, az Édes mostohát. 1948-ban megvonták a játékengedélyt, de a ’80-as évekig otthonában tartotta életben a Gyermekszínházat. 1984-ben ünnepelte volna Lakner Artúr a 90. születésnapját, így ismét megjelent könyve, az Édes mostoha, 1990-ben megalakult a Lakner Gyermekszínész-képző Tanoda, Lakner Lívia irányításával. Itt tanult többek között Ábel Anita, Somlai Edina, Csondor Kata, Dögei Éva és Vass Gábor is.
Lakner Lívia azonban 1998-ban elhunyt, minden megváltozott, így az erkölcsi- és művészeti alapok is. Ezért Aczél András –aki szintén Lakner leszármazott- kivált a Napsugár Gyermekszínpadból, Lakner Noémi pedig 2000-ben alapítványt hozott létre, így indította újra Lakner Bácsi Gyermekszínházát.
