Az, hogy az ember szembeállítja magát a valóságos világgal, megnyilvánul a beszéd síkján is, melyben objektivációt nyer mindaz, ami csak belső, szellemi világát alkotja. Mivel gondolatait a beszédben eltárgyiasítja, az ember lehetőséget nyer arra, hogy úgy elemezze azt, mint valamely külső eszmei objektumot. „Ebben az értelemben a szó objektiválja, elénk állítja a gondolatot, tehát azt a dolgot alkotja, amely nélkül az öntudat lehetetlen volna…” Joggal szokták azt mondani, hogy az ember csak akkor érti meg önmagát, ha másokon tapasztalta saját szavainak érthetőségét. Mind abban az esetben, amikor az ember valaki másnak a gondolatait fogja fel, mind pedig amikor saját gondolatát fogalmazza meg, egyaránt és az egész idő alatt arra kényszerül, hogy vonatkoztassa, összehasonlítsa és megfelelésbe hozza a saját benyomásait és gondolatait azokkal a gondolatokkal, amelyeket a társadalom már kidolgozott és a beszédben rögzített – s ezáltal arra kényszerül, hogy saját gondolatait saját gondolatainak tárgyává változtassa.
Sajátos szerep jutott az öntudat kialakulásában az írásos beszéd megjelenésének és fejlődésének. Ez még nagyobb lehetőséget teremtett a gondolkodás objektivált eredményeinek elemzésére és a gondolatkifejtés folyamatának ellenőrzésére. Az írásos beszédben nemcsak a hallási és beszédmozgatási, hanem a látási apparátus, továbbá az író kéz motorikája is részt vesz. Mindezen kölcsönhatásban levő analizátorok bekapcsolása az írásos beszéd folyamatába elősegítette az öntudat és önkontroll további fejlődését.
A művészi alkotás termékei is lényeges formái a gondolat elidegenítésének. Amikor például a művész létrehoz valamilyen alkotást (rajzot, ornamentikát, festményt, szobrot), művének formájában az általa objektivált szubjektív képmást észleli, és ezáltal jobban tudatosítja saját szellemi világát. A szellemi világ eltárgyiasításának különböző formái szolgáltak e világ differenciálódásának előfeltételéül, ami lehetővé tette az ember számára az ésszerű önmegfigyelés és önkontroll megvalósítását.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány