LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Lázár Vilmos Torontál megyei Nagybecskerek-en (mai Szerbia területén) született 1815-ben. Örmény származású magyar nemesi családban született, gyerekkoráról nem tudni, sokat mert nem maradtak fenn adatok. 1834-től Knezic alakulatában, a 34. gyalogezredben szolgált majd később Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert. Későbbiekben otthagyta a katonai pályát rangja megtartása nélkül, és még 1844-ben visszavonult a Zempléni birtokára feleségével Revitzky Máriával hogy a gazdálkodással foglalkozzon. Még ebben az évben megnősült, s nagy szeretettel nevelte felesége, első házasságából származó három gyermekét.1847-től egy megbízást kapott, hogy legyen az Első Magyar Középponti Vasúttársaság főpénztárnoka, amit rögtön el is fogadott. Az 1848. márciusi események őt is megmozgatták és ezek után belépett a magyar hadseregbe. Ezek után megkapta 39. győri honvédzászlóalj vezetését, ahol rögtön főhadnagyi rangot kapott, november 13-tól az első utászzászlóalj századosaként szolgált a fel dunai hadseregben majd segédkezett az utászkar szervezésében. Részt vett a dunántúli hadjáratban, de ebben kevésbé vehetett részt majd Répásy Mihály tábornok tartalék hadtestéhez került.1849 januárjában átsorolták Perczel Mór hadtestéhez és itt egy hónapig szolgált, majd február elejétől őrnagyi rangban Répásy Mihály segédtisztjeként működött tovább. Április 3.-án jelen volt azon a tiszafüredi gyűlésen, amikor Görgey lemondásra kényszerítette Dembinskit a kápolnai vereség miatt, amivel Lázár Vilmos is egyetértett mivel a tábornok gyenge teljesítményt nyújtott. Ezek után a Zemplénben állomásozó dandárparancsnoki feladatát látta el április 5. napjától. Feladata pedig Galícia határának biztosítása, ezek után pedig az észak-magyarországi dandárparancsnoka április 27. napjától. Május végén megkapta a IX. hadtest vezetését ahol előbb dandár majd később pedig hadosztályparancsnok lett. Június 17. és 19.-e között Duklai¬-hágón át betörő cári hadak ellen harcol, kisebb sikereket elérve, július 16-án alezredessé léptették elő sikerei miatt. Kiválóan szerepel az augusztusi 5-i Szőregi és az augusztusi 9-i temesvári csatában, helytállása és bátorsága kiválóan mutatja, mennyire fontosnak érzi a magyarság győzelmét. Sikerei hatására Bem József ezredessé lépteti elő augusztus 12-én, és megbízza a felső-magyarországi hadtest maradványaiból és még a hozzájuk csatlakozott hadtestek egyesüléséből alakult IX. hadtest parancsnokává. Ezek után elhagyta a katonaszerencse és folyamatos vereségek érik csapatait, Lugos irányába vonul, majd Karánsebesnél elválik Dessewffy Arisztidtől és külön úton folytatja seregeivel a hátrálást Hátszeg felé. Karánsebesnél adta meg magát a Wallmoden altábornagy vezette császári királyi csapatoknak augusztus 19-én hadteste mintegy 4600 főnyi maradványával kénytelen volt a császári csapatok előtt letenni a fegyvert. Miután a magyar csapatok 1849. augusztus 13-án világosnál letették a fegyvert, a megmaradt csapatok tábornokait Aradra vitték. A tábornokok egészen október 6-ig az aradi vár börtönében raboskodtak.
Lázár Vilmos az első, és egyben az egyetlen főtiszt volt az Aradi vértanúk között, akit 1849.Október 6-án reggel fél hatkor kivégeztek. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt (Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok, Kiss Ernő, tábornok, Schweidel József, tábornok, Lázár Vilmos, főtiszt) büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó- és lőpor általira változtatta. Lázár Vilmost azért kapott katonához való kivégzést, mert a Császári erők előtt tette le a fegyvert. Csontjait csak 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában,most az emlékoszlop kriptájában nyugszik.
