Egyik-másik babonás hiedelemből gyakorlati haszon is származott. Angliában egykor az a babona járta, hogy aki átesik a tehénhimlőn, védetté válik a fekete himlővel szemben. Edward Jenner az 1700-as évek végén komolyan vette ezt a hiedelmet, és kiderítette, hogy akit beolt tehénhimlővel, az nem kapja meg a fekete himlőt. Így született meg a védőoltás elve. Régen a sebekre penészes kenyérdarabot tettek. Ez mindaddig babonának számított, amíg Alexander Fleming föl nem fedezte a penicillint. Az első világháború idején elterjedi az a hiedelem, hogy aki harmadiknak gyújt rá ugyanarról a szál gyufáról, az meg fog halni. Talán nincs még egy babona, amely szilárdabb elméleti alapokon nyugodna. Mire a lövészárokban a harmadik katona rágyújtott, addigra az ellenség tüzérei rendszerint már célba tudták venni az illetőt. A babona általában ártalmatlan dolog, de alkalmasint jól jöhet, például olyanoknak, akik képtelenek valamiben dönteni. Amikor semmilyen gyakorlati szempont nem szól egyik vagy másik megoldás mellett, a pénzfeldobás segíthet dönteni. A pozitív gondolkodásról már bebizonyosodott, hogy sok területen javíthatja a teljesítményt. Amikor egy szerencsét hozó nyakkendő vagy gyűrű viselése a biztos siker érzésével tölt el valakit, akkor a babona segít. Ha például valaki meg van győződve arról, hogy jobban alszik, ha lefekvéskor a pizsamanadrágba először a jobb lábát dugja be, ez olyan babona, amely segít kellemesebbé tenni az életet. A titokzatos 13-as szám Babilonból érkezett. A szertartások során 13 embert választottak ki az istenek megjelenítésére. Közülük azonban valakit a többiektől külön ültették le, akit a szertartás végén megöltek…
Címkékbabona érzés hiedelem történelem tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …