LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Gömbös Gyula tudatában volt annak, hogy távlati reformterveinek megvalósítása azon múlik, képes-e azonnali lépéseket tenni a válságból való kilábalásérdekében. A mezőgazdaság értékesítési gondjain a kiviteli lehetőségek bővítésével kívánt segíteni. Ezért Olaszországgal, majd Ausztriával kötött szerződések kereskedelmi szerződést. Sikerült tető alá hoznia egy csehszlovák-magyar
áruforgalmi megállapodást, és a másik kisantant állammal, Romániával is szerződéses gazdasági viszonyt teremtett. A legfontosabb gazdasági partnerré, a mezőgazdasági termékek első számú felvásárlójává azonban Németország lépett elő. Németország 1936-ra az ország legfőbb külkereskedelmi partnerévé vált.
Az ország külkereskedelme és ezzel a gazdaság egészének helyzete javult, de a paraszti gazdaságokat változatlanul létükben fenyegették az adósságok és az árverések. Ezért a kormány 1933-1935-ben több rendelettel könnyítette a gazdaadósságok visszafizetését. A nagyobb kedvezményt ugyan a 100 holdon felüli birtokok tulajdonosai kapták, de az állam a kisbirtokok tartozásának egy részét is magára vállalta.
A Gömbös-kormány működésének első szakasza a válság felszámolását szolgálta, s összhangban a világgazdaság kedvező alakulásával meg is hozta eredményét. 1935-re a Gömbös-kormány pozíciója megerősödött, s így hozzákezdhetett a politikai élet átszervezéséhez.
A nemzeti egység pártja
Gömbös jól ismerte fel, hogy a kormánypárt klubszerű, laza szervezete nem alkalmas belpolitikai reformjainak megvalósítására. Amikor tehát átkeresztelte a pártot, megkezdte szervezeti átalakítását is. A mintát igen különböző politikát és ideológiát képviselő modern hazai és külföldi pártok kínálták. Közös vonásuk az volt, hogy tagjaikat szervezett, fegyelmezett rendbe fogták, azokat a fegyelmen túl közös ideológia tartotta össze, és tevékenységük – szemben a kor polgári pártjaival – nem korlátozódott a választási hadjáratokra. A Nemzeti Egység Pártja megkezdte megyei, városi, községi szervezeteinek kiépítését. A szervezet élére ún. „élharcosokat” állítottak, akik Gömböst tekintették vezérüknek.