LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az egykoron hatalmas inka kultúra maradványait a hegyek őrzik Machu Picchu városának romjai formájában. A 14. századtól ez a rendkívüli módon fejlett indián törzs kiváló úthálózattal összekötött településeket hozott létre Dél-Amerikában. Így épült meg az egykori inka fővárostól, Cuzcótól 70 kilométerre Machu Picchu városa a 15. század végén.
A tudósok és a régészek csak találgatásokba bocsátkoznak afelől, hogy milyen célt szolgált a város. Vajon menedékül szolgált az uralkodónak és környezetének, vagy szakrális célokat szolgált és esetleg csak a kiválasztottak lakhattak benne?
Lakóinak számát 1200-ra becsülik a kutatók, elsősorban nők, gyermekek és papi hivatású férfiak voltak.
Az Andok csúcsai közt 2500 méteres magasságban elhelyezkedő település egymással párhuzamos teraszokra épült a lejtős hegyoldalra. A város közel 200 épülettel rendelkezik, melyek között templom, palota, fellegvár, csillagvizsgáló és szökőkutak, szentélyek is megtalálhatóak. Ez utóbbiakhoz meredek lépcsők vezetnek a magasba. Az inkák a Napot és a Holdat istenként tisztelték, talán innen a csillagvizsgáló fontossága.
A házakat gondos munkával és nagy alapossággal építették, gyakran kétszintesre és különleges, trapéz alakú bejárattal látták el őket.
A feltételezések szerint valamilyen ragályos betegség, egyes vélemények szerint himlő miatt néptelenedhetett el a település, melyet a spanyol hódítók soha nem találtak meg. A külső támadás lehetőségét elvetettnek gondolják a kutatók, hiszen semmiféle erre utaló rombolás nyomait nem találták meg a romokon.
Machu Picchu-t a 20. század elején, 1911-ben fedezték fel újra, s azóta Peru egyik fő nevezetességének számít. Sajnos a történelmi kincs veszélyben, mert a talaj süllyedése miatt előfordulhat, hogy egy esetleges földcsuszamlás dönti majd romba a látnivalót. Peru minden lehetségest elkövet a látnivaló megmentéséért.
