A triglicerid a koleszterinhez hasonlóan egy zsírféleség, amely állandóan jelen van a vérben. A 2,3 mmol/l feletti értékek tekinthetők kórosnak. Rizikófaktornak számít, ugyanis számos betegség kialakulásához vezethet a megemelkedett szintje, bár jelentősége kisebb, mint például a koleszterinszint megemelkedésének. Az emelkedett trigliceridszint kihatással lehet másik két vérzsírféleségre: mintegy „felhúzza” magával a koleszterinszintet, és elrontja, csökkenti az úgynevezett HDL-koleszterin-szintet. Utóbbinak az a jelentősége, ha a szintje 1,0-2,0 mmol/l között van, képes a vérben a koleszterin lerakódását megakadályozni, sőt a már lerakódott koleszterint az érfalból felvenni, és eltávolítani. Ha a HDL-molekulák mennyisége kevesebb, a HDL-koleszterin-szint alacsonyabb, mint 1,0 mmol/l, ez a védőhatás csökken, és megnő az infarktus veszélye. A trigliceridszintet nem elsősorban a táplálék zsírja, hanem az elfogyasztott szénhidrátok, cukrok, alkohol növelik, általában minden, ami hizlal. Ezért nem véletlen, hogy főleg az alma típusú elhízottaknak gyakrabban magas a trigliceridszintje és alacsonyabb a védőfaktor HDL-koleszterin-szintjük. Ez gyakran a metabolikus szindróma részjelensége, mely szintén felelős lehet az érelmeszesedés kialakulásáért. Az elhízások közül tehát, általában az alma típusú elhízottaknál található a megemelkedett vérzsír-szint, de egyáltalán nem mindenkinél. A vérzsír-szint emiatt nem „olvasható le” egyszerűen az emberek alakjáról, táplálkozásáról, ezért legalább az életben egyszer mindenkinek meg kellene határozni a koleszterinszintjét és a trigliceridszintjét.