LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Hazánkban a klasszikus polgári házasság meglehetősen ritka volt; a polgári fejlődés viszonylag késői és ellentmondásos jellege miatt csak egy szűk rétegre korlátozódott. Annál elterjedtebb volt viszont – egészen a legutóbbi évtizedekig – a félig feudális, félig kispolgári parasztházasság, amely a zárt falusi közösségek évszázados hagyományait őrizte. Fő jellemvonásaiban a parasztházasság nem különbözött lényegesen a klasszikus polgári házasságtól: mereven patriarchális, zárt érdekházasság volt, amelyben „föld a földdel házasodott”, vagyis a birtok, a tulajdon játszott meghatározó szerepet. Az érdekházasság előnyben részesítése különösen a módosabb parasztságot (középparasztok, kulákok) jellemezte. A szegényparasztnak nem volt annyi földje, hogy – a feleségén és családtagjain kívül – másokat kizsákmányolhatott volna; szívesen házasodott ugyan „felfelé”, de mivel erre általában nem volt mód, párválasztását gyakrabban motiválták érzelmi tényezők.
A paraszti házasság sajátossága a csaknem minden mozzanatára kiterjedő megkötöttség, a családi és a helyi közösségi hagyományoknak kényszerű követése. A kiterjedt rokonsági rendszer szigorú felügyeletet gyakorol a házastársak felett, akik még sokáig nem önállósulhatnak, részei maradnak valamelyikük családjának, kijelölik helyüket a családi munkamegosztásban. A tipikus parasztcsalád 3-4 generációs nagycsalád, amelynek létalapja a földtulajdon, s a vele kapcsolatos, mezőgazdasági termelési funkció. A városban élők házassága kezdettől fogva jóval differenciáltabb volt, mint a falusiaké. A városi környezet bonyolultabb, tömegesebb, nyitottabb és gyorsabban változik; sokfélesége folytán a házasságokat is eltérően alakítja. A városi életmód bomlasztóan hat a nagycsaládra, amely itt már nem termelési egység többé. A házasulók könnyebben kiválhatnak belőle, önálló egzisztenciát alapíthatnak. Így jön létre a kiscsalád vagy családmag (a házastársakból és gyermekeikből), amely a legáltalánosabb és legtipikusabb mai családforma. Tömegessé válása az utóbbi évtizedek nagy társadalmi változásaival függ össze, elsősorban az iparosítással és az urbanizációval, továbbá a tulajdonviszonyok mélyreható átalakulásával. A kis család és az alapját képező házasság már nem termelési, hanem csak gazdálkodási és fogyasztási egység, de összetartó ereje inkább a házastársak érzelmi és szexuális kapcsolata.
