LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szocialista országokban a házassággal és a családdal kapcsolatos viták 1960 körül élénkültek meg, és fokozatosan a közérdeklődés előterébe kerültek. Az azóta eltelt mintegy két évtizedben a tudományos kutatás is – elsősorban a családszociológia – mind jobban megközelítette ezt a témát. A viták, vélemények, tudományos megállapítások ismertetése szinte külön könyvet igényelne; itt csak e folyamat jellemzőjét próbálom felvillantani.
A Szovjetunióban a 60-as évek kezdete óta erőteljesen fejlődnek a családszociológiai kutatások. Ezek első áttekintése A. G. Harcsev könyvében található. Harcsev a család funkcióit változónak és történelmileg meghatározottnak tartja, de hangsúlyozza, hogy gyermeknevelő-szocializáló szerepe ma is nélkülözhetetlen. 500 házaspárral folytatott, kérdőíves vizsgálata alapján számos következtetést vont le a mai szovjet házasság jellegéről, problémáiról. Egy másik szovjet szociológus, Sz. I. Golod több felmérést végzett a leningrádi főiskolai hallgatók körében, s kimutatta pl. a házassággal és a házasság előtti nemi élettel stb. kapcsolatos beállítottság változását. I. Sz. Kon, leningrádi pszichológia-professzor több művében szociálpszichológiai szempontból elemzi a szexuális magatartás, az erkölcsi tudat, a házasságra való felkészülés kérdéseit.
Minthogy a Szovjetunióban 1950 óta a női munkavállalók száma rohamosan nőtt (19 millióról kb. 50 millióra), s ez érthetően kihatott a nemek viszonyára, a család szerkezetére és funkcióira, nem csoda, hogy viták indultak a változások irányáról, okáról és következményeiről. Az egyik fő vitatéma a házastársak közötti munkamegosztás, általában a háztartás és a szabad idő problémája. Z. A. Jankova a belgrádi családszociológiai szemináriumon (1968) kifejtette, hogy az egyenlő munkamegosztás, a szerepek újrafelosztása önmagában nem oldja meg a problémákat, nem formálja át az életmódot. Nincs más megoldás, mint a társadalmi szolgáltatások fejlesztése és elterjesztése. A házasság fajfenntartási és gyermeknevelő funkciójának csökkenése több szempontból is gondot okoz. Egyrészt népesedési szempontból: a csökkenő születési arányszám (átlagosan az utóbbi években 17-18 ezrelékes, de a Szovjetunió európai területein jóval kevesebb) következtében már a 80-as években erőteljesen lefékeződik a munkaerő-létszám növekedése. Másrészt a szülők elfoglaltsága folytán rohamosan növekszik az igény a gyermekgondozási és nevelési intézmények – bölcsődék, óvodák, napközik, nevelőotthonok – iránt.
