A málna, latin nevén Rubus idaeus egy körülbelül 2 méteresre növő félcserje. Nevezik még népiesen boldogasszony csipkéjének és himpérnek is. Magyarországon őshonos növény.
Levelei 3-5 tagúak, szélük fűrészfogas. Virágzása májustól augusztusig tart, virágai fehérek és fürtökben vagy bugában állnak. Termése vörös, csonthéjas bogyó, mely 30-40 nap alatt érik be. Magas a vízigénye, rendszeresen öntözni kell.
A málnát már az ókorban is ismerték és gyógynövényként használták. A középkorban már kolostorokban is termesztették. Európában szinte mindenütt megél.
Kedvelt kerti növény. Fogyaszthatjuk nyersen, vagy felhasználhatjuk lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként. Ezentúl használják még tiszta alkohol édesítésére is, de készíthetünk belőle bort is.
Igen értékes, mivel viszonylag korán érik a többi gyümölcshöz képest. Sok cukrot, szerves savat és vitaminokat (C, B1, B2) tartalmaz.
A termést csak akkor szedjük le, ha már teljesen megérett, mivel a szüretelés után nem érik tovább (nemklimakterikus gyümölcs). Viszont ha nem szedjük le az érett gyümölcsöt, az gyorsan túlérik, elveszti finom ízét és szétesik. Lehetőleg reggel vagy borús, hűvös időben szedjük és frissen, lehűtve fogyasszuk. Hűtőben maximum 2-3 napig tartható el, utána megpenészedik.
100 gramm málna tartalmaz:
• Kalória: 34 cal
• Energia: 142 kilojoule
• Víz: 84 g
• Zsír: 0,3 g
• Kálium: 170 mg
• Kalcium: 40 mg
• Magnézium: 30 mg
• C-vitamin: 25 mg
Egy felnőtt napi szükséglete:
• Kálium: 9%
• Kalcium: 5%
• Magnézium: 10%
• C-vitamin: 33%