LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Mátyás királyunk korának művészetére a reneszánsz mellett az antikvitás is rendkívül jelentős hatást gyakorolt. A különböző forrásokból tudjuk, hogy Mátyás különösen kedvelte az antik történetírókat, Liviust és Julius Caesart, valamint jól ismerte Ciceró és Platón tevékenységét is.
Bonfini, Mátyás humanista történetírója, a Hunyadiak családfáját az itáliai uralkodóházak mintájára Róma megalapítása előtti időkből származtatta. A mitikus őst Herkules személyében találta meg. A budai és a visegrádi palota ábrázolásai közt is szerepelt Herkules figurája. Kevés lenne arra gondolnunk, hogy a reneszánsz udvar kedvelt témája volt a mitológiai figurák ábrázolása, ugyanis Bonfini szerint Herkules, mint a különböző próbákat kiálló hős, Mátyás alteregója volt. Nem véletlen tehát, hogy a Herkules tetteit ábrázoló bronzdombormű díszítette a budai palota főbejáratát.
Nem csak Herkules volt Mátyás alteregója, hanem időnként Nagy Sándor is, akinek hadvezéri képességeihez gyakran hasonlította Bonfini királyát.
Mátyás előszeretettel ábrázoltatta magát római imperátor módjára is, félprofilban, babérkoszorúval.
Az antik pénzérmék gyűjtése a reneszánsz fejedelmek egyik kedvenc, ám elég költséges szórakozása volt. Feltehetően Mátyás udvarában is voltak antik érmék, a forrásokból azonban tudjuk, hogy pl. az itáliai Gonzaga bíboros híres gyűjteményét sosem sikerült megszereznie. A kor divatjához tartozott, hogy ezeket az érméket sokszor kódexekben is megfestették. Mátyás éremportréja több Corvinában is megjelent, pl. Nero és Hadrianus római császárok portréja mellett. Az ilyen jellegű ábrázolások hasonló célt szolgáltak, mint Mátyás római emlékek iránti érdeklődése és a Herkules szobrok. Mátyás uralmának megszilárdítását szolgáló eszközt vélt felfedezni a római ősöktől való származása hangsúlyozásában.
