A minimum háromnapos nemi önmegtartóztatás nagyon fontos. A nemi aktus után szükség van ugyanis bizonyos időre az ondósejtszám helyreállásához. (A férfiak heréje naponként mintegy 20 millió ondósejtet tud termelni.) Ha ezt nem tartják be, az ondósejtek alacsony száma alapján az orvos tévesen állítja fel a kóros ondósejtképződés diagnózisát. Azért kell a levételtől” számított egy órán belül vizsgálat alá venni az ondót, mert az idő múlásával egyre csökken a mozgó sejtek aránya. Így a megkésett vizsgálat ismét csak félrevezető lehet, s az ondósejtek mozgászavarára alaptalanul gyanakszunk. Viszont ha tudjuk az ondónyerés időpontját, mód van bizonyos korrekcióra. Külön is hangsúlyozni kell az edény tisztaságát, mert némelykor kölnis vagy más – korábban vegyi anyagot tartalmazó – üvegbe fogják fel az ondót. Mindez pedig a sejtek pusztulásához vezet, ami megint csak megtévesztő lehet.
Az ondóvizsgálat során először az ondósejtek számát határozzuk meg. Egészséges férfi 1 ml-nyi ondójában átlag 60-80 millió ondósejt található. Kevésnek a 40, nagyon kevésnek a 20 millió alatti sejtszámot tekintjük. A 20 millió alatti ondósejtszám már megkérdőjelezi a természetes úton történő nemzést. Az ondónyerést követő egy órában a sejtek 60-70%-a gyors, „célirányos” mozgást végez. Ha ez az arány 40-50% alatti, már rendellenességre gyanakszunk. Vizsgáljuk az ondósejtek alakját is. Egészséges férfiaknál mindössze 10%-uk kóros (kettőzött fejű, tört nyakú, vagy éppen dupla farkú). A 20% fölötti arány már az ondósejtképződés zavarára utalhat. A három jellemző megnyilvánulást (sejtszám, mozgás, alak) együttesen, sokszor további vizsgálatok eredményeivel kiegészítve értékelik a szakemberek.
Címkékbabavárás beágyazódás étkezés fogamzás peteérés szülés születés terhesség újszülött
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kismama étrendje
Hazánkban manapság a várandós nők átlagos zsír bevitel lényegesen magasabb a megengedettnél. Célszerű, ha zsiradékok …