LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szoptatás alatti hormonváltozások (elsősorban megnövekedett prolaktinhormon) gátló hatást fejtenek ki a petefészek működésére. Mivel a prolaktin a szoptatási ingerek hatására képződik, a gyakori szoptatás azt eredményezi, hogy nem érik meg a tüsző, a petesejt a szülés utáni időszakban, nem jön létre a méhnyálkahártya ciklusos változása, nem jelentkezik a menstruáció.
Amikor az anya kezdi elválasztani a gyermekét, főzeléket és más táplálékot is ad a szopás mellett, a szoptatás fogamzásgátló hatása fokozatosan megszűnik. Ha a szoptatás gyakorisága három-négy alá csökken naponta, a peteérés bekövetkezik, akár terhesség is létrejöhet. Minél hamarabb hagyja abba az anya a szoptatást, annál korábban áll vissza a ciklus.
A természeti népeknél a szoptatás jelenti a természetes fogamzásgátlást. A két gyermek születése között eltelt idő ilyen módon akár két évre tolható.
A szülés után hat héttel esedékes egy nőgyógyászati vizsgálat, amikor felmerül a fogamzásgátlás kérdése. Az anya, aki néhány héttel van a szülés után, még csak rövid ideje valódi szülő, fáradt az éjszakázásoktól és a hirtelen megnövekedett feladatoktól, legtöbbször ekkor még nem tervez másik gyermeket. Ebben az időben a természetes, gyakori szoptatás biztosan megvédi a teherbe eséstől.
A hormonális fogamzásgátló tabletta csak nem szoptató anyáknak való, mert a hatóanyagot jelentő női nemi hormonok elapasztják az anya tejét. A szülés utáni hónapokban a kevesebb mellékhatású hagyományos módszer (kondom, diafragma) használható.
A hagyományos fogamzásgátló módszerek mellett a szoptató nő viselhet méhen belüli eszközt. A még üregébe helyezett spirál megakadályozza a terhesség kialakulását a negatív családtervezési időszakban. Ha az anyának fogamzásgátlási szándéka van, keresse fel a nőgyógyászát, ahol megfelelő felvilágosítást kap.
