LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Napjainkban sokat olvashatunk, hallhatunk vitákról, melyek a kozmetikumok káros, illetve egészséges hatásairól szólnak. Vannak szakértők, akik szerint kencéink többsége ártalmas vegyületeket tartalmaz, mások azt állítják, nyugodtan használhatunk mindent.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint 1400 káros vegyület van tiltólistán, ezek nem kerülhetnek semmilyen termékbe.
Vegyük sorra a legkockázatosabb vegyületeket.
Az alumíniumvegyületek főleg dezodorokban fordulnak elő, de krémekben, napozószerekben is megtalálhatók. Pórusösszehúzó és verejtékcsökkentő tulajdonságukat használják ki a gyártók. Sokan ezeket a vegyületeket összefüggésbe hozzák az emlőrákkal, bár erre tudományos bizonyíték nincs.
Szinte nincs a piacon illatanyagmentes kozmetikum. Sajnos a termékeket többnyire szintetikus vegyületekkel illatosítják. Újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy ezek felelősek lehetnek a demenciális betegségek – például autizmus, epilepszia és Alzheimer-kór – kialakulásáért, de akár rákot is okozhatnak. Mindenesetre az allergizáló hatásuk vitathatatlan. Válasszunk tehát illatmentes terméket vagy illóolajjal illatosítottat.
A kozmetikumgyártásban mindig használnak tartósítószert. A szintetikus szerek 90 százaléka káros, allergizálhat, némelyik növelheti a daganatos betegségek kockázatát. Lehetne használni természetes tartósítókat – C- és E-vitamin, tejsav – is, de ezek drágák, jelentősen emelnék az előállítási költséget. Ma már vannak olyan csomagolások, melyek szükségtelenné teszik a tartósítószert, például az ampullás szérumok esetében.
Zsír- és olajpótlóként szinte minden krémbe kőolajszármazék – paraffin vagy vazelin – kerül. Ezek eltömíthetik a bőr pórusait, akadályozhatják a bőr méregtelenítését, gyulladásra hajlamosíthatnak. Olcsóságuk miatt régóta jelen vannak a termékekben, és tisztaságuk szigorúan szabályozott, rákkeltő anyagot nem tartalmazhatnak.
A mesterséges színezékekkel esztétikai igényeket akarnak kielégíteni, állítólag szigorú lista tartalmazza a bizonyítottan ártalmatlanokat.
A sokat reklámozott mesterséges fényvédőkről állítólag kiderült, hogy a bennük található vegyületek egy része éppen UV-sugárzás hatására válhat rákkeltővé. A bőrgyógyászok évek óta vitatkoznak a szintetikus UV-szűrőkről, előnyben részesítik a nem szintetikusakat. A napvédők használata nélkül viszont a napsugarak káros hatása érvényesülne, ami bizonyítottan bőrrákot okozhat.
Újabb kutatások mutattak rá arra, hogy a fogkrémekhez adagolt fluorid – miközben fogszuvasodást gátló hatása van – a legerősebb mérgek egyike. A mellette érvelők azt állítják, hogy fogmosáskor hígul a vegyület, kevés ideig érintkezünk vele, és ki is öblítjük.
Kétszer is gondoljuk meg tehát, hogy mit kenünk magunkra, milyen terméket veszünk meg. Döntsünk inkább a természetes alapanyagokból készült termékek mellett, bár azt is tudnunk kell, hogy a gyógynövényekkel is csínján kell bánni, hiszen vannak köztük mérgezőek is.
