LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az elmekutatás a jövőben valószínűleg három fő területen zajlik majd. Az első annak vizsgálata. hogy miként tanulunk; ezzel a kognitív pszichológia foglalkozik. A második az emberi viselkedés általános elveinek keresése – ez részben a szociológiával esik egybe. A harmadik kutatási terület az agy mikroszkopikus alkotórészeivel és a bennük lejátszódó folyamatokkal foglalkozó agykutatás. Az 1960-as évek óta a fölfedezések valóságos forgószele söpört végig ezen a területen. Mai tudásunk szerint az agy sokkal összetettebb képződmény, mint amilyennek a tudósok akár csak egy emberöltővel ezelőtt is képzelték. A tudomány még ma is csak tapogatózik: felderített egy műveletmintát itt, egy részfolyamatot amott. Persze az óraműtől nem várható el, hogy tudja, miként működik egy óramű. Képes-e az emberi elme megérteni az emberi elmét?
A puszta ismereteken túl
A legcsodálatosabb tapasztalás, amiben részünk lehet, a titokzatosságé. Ez az alapvelő érzelem szüli az igazi művészetet és az igazi tudományt. Aki nem kerül ismeretségbe vele, és immár nem képes csodálkozni, nem tud elálmélkodni, az jószerivel már nem is él… Tudni valaminek a létezéséről, amibe behatolni nem tudunk, érzékelni a legmélységesebb értelmet és a legragyogóbb szépséget, amelyhez eszünk csak a legkezdetlegesebb formában férhet hozzá – ez az a tudás és érzelem, amelyik az igazi vallásosságot megtestesíti.
(Albert Einstein)
Egy terapeuta nézete
Az emberi lelket titokzatosság és szépség lengi körül. Részemről épp akkora önhittség lenne, ha megkísérelnék egy ilyen rendszert átalakítani. mint ha egy csillagász a naprendszer újjáteremtésére vállalkoznék. Ha sikerül betegeimmel megértetni, milyen embereknek teremtette őket Isten, és ráadásul hozzásegíthetem őket ahhoz, hogy olyanokká is legyenek, a magam részéről már eleget tettem.
Atan Lov McGinnis
