LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Hogy mit is nevezünk civilizációnak? Ennek a meghatározásához kezdjük a legelejéről.
A mai világra tekinthetünk úgy, mint „államok világ”-ára. Ebben a világban az államok egymás közötti viszonyait e nemzetközi jog szabályozza. Egy másik megközelítésben találunk egy olyan világot is, melynek határai nem esnek egybe az államhatárokkal. Ezt nevezzük kultúrák és civilizációk világának. A civilizáció szó a XVIII. Századi Franciaországból ered, francia tudósok a barbárság állapotának ellentéteként használták. A francia nyelvben a civilizáció szót a nevelés, jobbítás kifejezésekre használták, míg a kultúra szót a társadalomra értették.
A német gondolkodók a kultúrát és a civilizációt teljes mértékben elválasztották egymástól. A kultúra szellemi, intellektuális teljesítményeket jelent, a civilizáció pedig a társadalom fejlődésének anyagi-technikai elemeire utal.
Ehhez képest az angoloknál a civilizáció jelentette egyben a kultúrát is.
A civilizáció jelentése között különbséget tehetünk az alapján is, hogy egyes vagy többes számban használjuk. A civilizáció egyes számban egyszerre fejezi ki az emberiség különbözőségét és egységét. Tulajdonképpen egyfajta felsőbbrendűséget jelent. A primitív társadalmakat a barbársággal azonosították, a Nyugati társadalmakra értették a civilizációt (még mindig egyes számban).
A civilizáció többes számban önálló életfelfogással, világképpel, közös tradíciókban gyökerező közös történelmi múlttal rendelkező rokon kultúrák csoportosulása.
Samuel Huntington professzor megfogalmazásában a civilizáció magába foglalja a kultúrákat, a civilizáció sajátosságai egyben az őt alkotó kultúrák sajátosságai is és a behatárolt földrajzi területnek egyfajta specifikumot adnak, ezek alapján lehet megkülönböztetni egymástól a különböző civilizációkat.
