A valóság érzéki megismerésében a látási érzetek töltik be a vezető szerepet. Az emberi szem a legpontosabb, legegyetemlegesebb és legjelentősebb érzékszerv. Az ember körülbelül 2000 színt és színárnyalatot képes megkülönböztetni. Azt mondják, hogy a hallásukat visszanyert emberek eleinte félnek a hangoktól, a látásukat visszanyerőket viszont örömmel tölti el a látható világ nagyszerűsége. A szakemberek szerint a látás útján nyert információ mennyisége mintegy harmincszorosa a hallás szervén keresztül szerzett hírtartalomnak. Ha az emberi érzékszerveket információs csatornaként tekintett kapacitásuk szerint rendezzük el, a következő sorrendet nyerjük : látás, tapintás, hallás, ízlelés, szaglás és szervi érzékelés.
Az érzetek sokféleségét a világ – általuk visszatükrözött – minőségi sokfélesége determinálja. Minden érzetfajta az egyedin keresztül visszatükrözi az anyag adott mozgásformájának általános tulajdonságát és e tulajdonság különös megnyilvánulását az objektív világ valamely egyedi tárgyában.
Az ember érzetei viszonylag hűen tükrözik vissza a valóságos világot, többek között a minket környező tárgyak különböző tulajdonságait: keménységüket vagy puhaságukat, érdességüket vagy simaságukat, súlyukat, hőmérsékletüket, szagukat és ízüket, színüket és az általuk kibocsátott hangokat. Éppen ezért az érzeteket tekinthetjük annak az eszköznek, melynek révén a tudat kapcsolatban van a világgal, hiszen végső soron „másképp, mint érzetek útján, nem tudhatunk meg semmit – sem az anyag formáiról, sem a mozgás formáiról…”
Azt a globális, érzéki-konkrét képmást, amely az érzékszervekre közvetlenül ható egyedi tárgyakat, ezek tulajdonságait és viszonyait tükrözi vissza, észleletnek nevezzük.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …