LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ha fogyni szeretnénk, több energiát kell felhasználnunk, mint amennyit táplálékainkkal bevittünk szervezetünkbe. Ez sokunk számára annyit jelent, hogy odaügyelünk arra, mit is eszünk. Próbáljuk elkerülni az olyan hizlaló ételeket, mint a sós kekszek, cukros és zsíros ételek – elkezdünk sportolni. A szélsőséges mértékű túlsúllyal rendelkező emberek esetében azonban még a legszigorúbb diéta is hatástalannak bizonyulhat. A legtöbb felmérés során azt mutatták ki, hogy a kövér emberek nem esznek többet normál súlyú társaiknál, ezért a kutatók vizsgálják, hogy az étrenden túl milyen más tényezők játszanak szerepet a leadhatatlan zsírfelesleg kialakulásában.
A legújabb kutatási eredmények szerint az emberekre jellemző testzsír százalék eltérésekért 80%-ban a gének felelősek. A szélsőségesen túlsúlyos embereknél kimutatott öröklött tényező befolyásolja a kalória felhasználását, különösen csökkentett élelmiszer-bevitel esetén.
Sok szerencsétlen fogyókúrázó tapasztalhatja meg a súlycsökkenés hirtelen abbamaradását, ha hosszabb időn keresztül órákon át éheztetik magukat, majd minimális kalóriát visznek be szervezetükbe (ez egyénenként különböző, de kb. napi 1000-1200 kalória nőknél és 1200-1500 kalória férfiaknál).
A test úgy érzi, hogy éhezés fenyegeti, és ezért foggal-körömmel ragaszkodik zsírtartalékaihoz. Az élelmiszerből származó energiát a lehető leggazdaságosabb módon használja fel: hőtermelésre, emésztésre és más létfontosságú funkciók ellátására. Néhány túlsúlyos ember az örökölt tényezők következtében sokkal érzékenyebben reagál a csökkentett élelmiszer-bevitelre, és anyagcseréjük azonnal a legkisebb fordulatra kapcsol.
Az élelmiszerekből származó energia 60%-át szervezetünk létfontosságú funkcióinak fenntartására használja
fel – ezt alapanyagcsere-értéknek (BMI) hívjuk. Egy ülő életmódot folytató ember további 20%-ot használ
fel mozgás során. Azonban a megnövelt fizikai aktivitás és rendszeres edzés hatására mind a normál, mind a
túlsúlyos emberek alapanyagcsere-értéke megugrik, és akár 18 órával a testmozgás után is magasabb szinten
marad.
Manapság már közismert az 1994-ben felfedezett, kövérséget okozó gén létezése. A zsírszövetekben termelt fehérje leptinje befolyásolja az agy étvágyközpontját, s megváltoztatja a bizonyos mennyiségű étel elfogyasztása után jelentkező telítettségérzet megjelenését.
