Ha felhangzik a gyerekszobában a sírás, a szülők fejében azonnal megjelenik a vészjelzés és a helyszínre sietnek. Kezdetben egy újszülöttnél még nehéz a sírás jellegéből megmondani, hogy mi is lehet a probléma, mert ilyenkor még a babák ugyanúgy sírnak ha fáj valamijük és ha éhesek. Később, csecsemőkorban már könnyebb a helyzet, addigra már az anyukák többsége meg tudja különböztetni az „unatkozom” típusú sírást a „fáj a hasam” típusútól.
A sírásra a leggyakoribb ok a fájdalom, mely általában éles, síró hangot eredményez. Ekkor az anyuka tudja, hogy komoly a baj és azonnal gyermekéhez siet.
Kényelmetlenség is lehet a sírás oka, ami messze nem olyan éles hangú és hamar orvosolható azzal, hogy betakarjuk a gyereket ha fázik vagy éppen ellenkezőleg, leveszünk róla egy takarót, ha melege van.
A csecsemő akkor érzi igazán jól magát, ha maga körül tudhatja oltalmazóit. Így ha rövidebb-hosszabb időre nem látja a szülőket, elbizonytalanodik és sírásba kezd. Ha magunkhoz öleljük, hamar abbahagyja és megnyugszik ebben az esetben.
Lehet éhes is a csecsemő és ennek hangot is ad. Érdemes betartani azt a napirendet, amihez szokott, hiszen ha csak akkor kezdünk az étel elkészítésének, amikor már jelez, akkor mire elkészülünk, már teljesen felpörgeti magát és nehéz lesz megnyugtatni.
A túl kevés vagy a túl sok inger is bántja a babát, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy mindig legyen valamilyen játék mellette, de egyszerre ne túl sok.
Nagyobb csecsemőknél az is előfordul, hogy nyúlnak valamilyen tárgyért, de nem érik el, így a csalódottság ebben az esetben is síráshoz vezet.