LifePress Életmód magazin
Valóban reménytelen fejfájásrohamról van szó?
Történeti vonatkozások
Az első feljegyzéseket a migrénről a régi egyiptomiaknál találjuk Krisztus előtt 1000-ben.
Hippokratész (Kr.e. 460–370) az alábbi tüneteit írta le a migrénnek:
• A beteg fényjelenséget lát a jobb szeme előtt.
• Amikor a fényjelenség alábbhagy, heves fejfájás kezdődik a jobb halántéknál, majd az egész fej és a tarkó területén.
• Amikor hányásra kerül a sor, a fejfájás enyhül.
Gallen görög orvos vezette be a hemigrania, azaz a féloldali fejfájás fogalmát. Ebből származik a migrén szó.
A migrén meghatározása és tünetei
Azt a fejfájást nevezzük migrénnek, amely a fej egyik oldalán jelentkezik, erőssége a tompa nyomástól a lüktető fájdalomig terjed, legalább 4-72 óra hosszan tart és minimum öt alkalommal előfordult már.
A migrén tipikus tüneteihez sorolják, hogy
• a fájdalom a tarkóról a fej hátsó részére húzódik,
• a fájdalom féloldali, a szem, illetve a halánték régiójába lövellő,
• a csaknem elviselhetetlen fájdalom néhány órától napokig tart,
• rosszulléttel és/vagy hányással jár együtt,
• egyensúlyzavarok, valamint
• fényérzékenység és látászavarok lépnek fel.
A migrén keletkezésének útjai
A migrén a koponya területén lévő véredények izomzatának görcsös állapota miatt alakul ki, ami később elernyedésbe megy át. Mind a görcsös állapot, mind pedig az erre következő izomzatelernyedés véráramlási zavarokat váltanak ki, amelyek feltételezettek a migrénrohamok keletkezésénél. A véredények görcsös állapotát okozhatják anyagcsere- vagy hormonális tényezők, de mechanikai irritáció is. Az anyagcsereokokra visszavezethető kiváltásnál szerepet játszhatnak bizonyos élelmiszerek. Menstruáció előtt vagy klimaktériumban a szérum relatíve magas ösztrogénszintje a feltételezett kiváltó ok. A nyak és a tarkóizomzat feszülése által okozott érfal-beidegzési mechanikus irritáció szintén szóba jöhet migrént kiváltó tényezőként.
Az okok
A migrén hátterében rejlő tulajdonképpeni okok nem ismertek. Megállapítást nyert az agytörzs túlzott aktivitása, amelyet az agykéregben észlelt extrém izgalom okoz.
Némelykor úgy tűnik, hogy a fejfájás „csak” a felfokozott ingerületi túlérzékenységtől való fájdalmas megszabadulás következménye.
Ezzel lehet magyarázni a migrének halmozott előfordulását hétvégeken vagy szabadság ideje alatt, tehát a kikapcsolódás idején.
A stressz és a szervezet túlsavanyodása negatívan befolyásolják a rohamok súlyosságát vagy gyakoriságát. A táplálkozás, valamint a normális vastagbélflóra egyensúlyzavara úgyszintén hatással van a migrénre. Sok betegnél a tiramintartalmú élelmiszerek (például sajt vagy vörösbor) váltanak ki migrénrohamot.
A rohamok gyakorisága
A fejfájások a leggyakoribb közérzeti zavaró tényezők közé tartoznak. Az emberek mintegy 50 százaléka panaszkodik alkalmanként vagy gyakran jelentkező fejfájásról. De nem minden fejfájás migrén. A felnőttek mintegy 12 százaléka és a gyermekek kb. 5 százaléka szenved migrénben. Sajnos az érintetteknek csak a fele keresi fel az orvost, a többiek csendben szenvednek vagy magukat próbálják kezelni.
Nemek közötti megoszlás
A migrén nőknél messze gyakoribb, mint férfiaknál. Már gyermekkorban elkezdődhet. Leggyakrabban a 10. és 20. életév között lép fel, de néha később is. Az 50. életév feletti kitörés azonban igen ritka. Ilyenkor más okokat kell keresni a panaszokra.
Terápiás lehetőségek
Elméletileg két fő irányt lehet megkülönböztetni a migrén terápiájánál: a hivatalos orvoslás, illetve a komplementer gyógyítás kezelési módozatait. A mindenkori diagnózis és az egyéni adottságok alapján kell eldönteni az egyes esetekben alkalmazandó terápiás módokat.
A hivatalos orvoslás
A hivatalos orvoslás képviselői a legkülönbözőbb hatású készítményekkel gyógyítják a migrént: hányáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat, szerotonin-anyagcserét befolyásoló gyógyszereket rendelnek. Némelykor magasvérnyomás elleni szereket (béta-blokkolókat, kalcium-antagonistákat) vagy antidepresszánsokat alkalmaznak.
Ezeknél a hatóanyagoknál figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, alkalmazási korlátozásokat, mellékhatásokat is.
Komplementer Gyógyítás
A komplementer gyógyászat eszköztárából ismertetjük a vastagbélszanálás és a homeopátia módszereit.
Vastagbélszanálás (szimbiózis-beállítás)
Egyes betegek tapasztalták maguknál, hogy bizonyos ételek vagy élelmiszerek elfogyasztása után fejfájásos roham lép fel. Ebben az esetben természetesen segíthet a roham kivédésében, amennyiben ismert, ennek a meghatározott élelmiszernek az elkerülése.
Azonban gyakran nem elegendő egymagában a táplálkozás megváltoztatása. Ezekben az esetekben olyan kezelés végezhető, amelyben elérhető a bélflóra stabilizálása. Ezt az eljárást nevezték korábban szimbiózisrendezésnek, népiesen bélszanálásnak.
Ennek beavatkozásnak a célja a test egyensúlyból kibillent elhárítómechanizmusának újbóli harmonizálása. Az elhárítómechanizmus túlnyomóan a vastagbél nyálkahártyájára lokalizálódik. Első lépésben a káros bélbaktériumok számának csökkentését kell elérni, majd a bélmiliő pH-értékét stabilizálni, megfelelő szelektív tápanyagot összeállítani és lehetővé tenni a belek betelepítését az egészséges flórával. Már az immunfunkciók eme harmonizálása révén is sikerül némelykor a fejfájásos panaszokat befolyásolni.
Homeopátia
A homeopátiában a betegség puszta tünetein vagy bizonyos panaszokon kívül mindig a beteg életkörülményeit is magában foglaló összképet kell figyelembe venni. Ezért különösen fontos a szakavatott tanácsadás.
A hasonlósági elv alapján végzett kezeléseknél olyan anyagok kerülnek alkalmazásra, amelyek igen magas koncentrációban ugyanazokat a panaszokat és tüneteket okozzák, mint amelyeket kezelni szándékoznak. Tehát a fejfájásos panaszok kezeléséhez olyan anyagok alkalmasak, amelyek magas koncentrációban kiváltják a migrén olyan tüneteit, mint például a féloldali fejfájás, rosszullét, fényjelenség a szem előtt stb.
A homeopátiás készítményekkel kezelt betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a homeopátiás anyagok a megzavart szabályozásra hatnak. Tehát nem szabad azonnal beálló fájdalommentességet várni, amelynek azonban újból gyorsan lecseng a hatása. Hanem egy lassan, két-három hét alatt beálló fájdalommentességgel lehet számolni, ami viszont hónapokig, gyakran akár egy évig is tartós javulást biztosít. A migrén, illetve a fejfájás terápiájánál olyan szereket használnak, amelyek egészséges környezetben az alábbi tüneteket okozzák, és így a hasonlósági szabály alapján az ilyen jellegű panaszoknál alkalmazandók pl:
• Iris versicolor (Különböző színű kardliliomok): Homloktáji fejfájás rosszulléttel, fátyolos látással, szédüléssel, szellemi erőfeszítés után enyhület állhat be.
• Gelsemium sempervirens (Sárga jázmin): Halántéktáji fájdalom, amely a fülbe, állba és az orrszárnyakba sugárzik. Jellege tompa, súlyos fájdalom, amelynél a beteg nehéznek érzi a fejét és a szemhéjait. Béklyóérzés a fej körül, érintésre érzékeny, fájdalmas fejbőr.
• Cyclamen europaeum (Közönséges alpesi ibolya): Féloldali fejfájás. Szédülés, a dolgok körben mozognak. Reggelenként fájdalom vibrálással a szem előtt.
• Paris quadrifolia: Fájdalmasság a fejtetőn, furcsa üres érzés a fej baloldalán. Fájdalom a fej hátsó részén, a fejbőr összehúzódásának érzése.
• Asarum europaeum: Összenyomó jellegű fájdalom. Feszültségérzés a fejbőrben. A haj mozgatása fájdalmas.
Annak érdekében, hogy a fenti hatóanyagok teljesen ki tudják fejteni hatásukat, pontosan be kell tartani a Homeopátiás Gyógyszerkönyv előírásait. A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy méréssel különbségeket állapítottak meg a normális hígítások és a lege artis előállított homeopátiás potenciák között.
Tennivalók migrénes roham esetén
A migrénroham kezdetekor azonnal nyugalomba kell helyeznie magát a betegnek, lehetőleg egy elsötétített szobában. Meg kell keresni, hogy a fej milyen pozíciója teszi leginkább elviselhetővé a fájdalmat.
Ne egyen, ne igyon a migrénes beteg, az alkohol és a nikotin is csak fokozzák a szenvedését. A legújabb kutatások szerint a megfelelő magnéziumellátás képes segíteni a roham bevezető időszakában és csökkenti a rohamok gyakoriságát. Fájdalomcsillapítót lehetőleg csak ritkán és mértékkel alkalmazzanak, minthogy ezzel a veséket és a májat megterhelhetik.
Az alvás, a pihenés és a különböző kikapcsolódási tevékenységek segítségével lehet gondoskodni az élet ritmusában a szükséges kiegyensúlyozottságról.
Létezik-e diéta a migrénesek számára?
Nem létezik olyan diéta, amely a fejfájást vagy a migrént megszünteti. Mindazonáltal meghatározott élelmiszerek, illetve azok természetes összetevői jótékony hatásúak lehetnek migrénes rohamokban. Bizonyára jó tudni, hogy milyen élelmiszerek jöhetnek itt szóba annak érdekében, hogy figyelni lehessen, vajon ténylegesen kapcsolatba hozhatóak-e ezek a fejfájással vagy migrénes történéssel.
Gyakran figyelték meg, hogy a tiramintartalmú élelmiszerek rohamok kiváltói lehetnek. Ezek közé tartoznak többek között a csokoládé, a banán, a citrusfélék, az avokádó, a heringfélék, a paradicsom, a vörösbor vagy a sajtok. Tehát mindenképpen kifizetődik megfigyelni, hogy vajon ezeknek az élelmiszereknek az elfogyasztása után bekövetkezik-e a migrénes roham. Amennyiben igen, ezeknek az élelmiszereket a fogyasztását a jövőben teljesen el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni kell.