LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Szinte állandó vitatéma, hogy kapjon-e a gyerek zsebpénzt, s ha igen, hány éves korától és mekkora összeget? Míg régen perselybe gyűjtöttük a nagyszülőktől, szülőktől hébe-hóba kapott forintjainkat, addig ma már széles körben elfogadott, hogy a gyerek rendszeres időközönként meghatározott apanázst kap. Mielőtt azonban döntünk zsebpénzkérdésben, nem árt tájékozódni, többek között arról, hogy csemeténk társai kapnak-e, és ha igen, mennyit.
Ha az általunk adott összeg hasonló mértékű, mint a többieké, számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat és gyermekünket egyaránt. Szükség van a zsebpénzre, de hogy mikortól, az már egy elég bonyolult kérdés. Tízéves kor előtt felesleges az apanázs, de e kor felett szükség van rá. Hogy milyen időközönként, azt a család közösen döntse el. Eleinte jobb, ha heti rendszerességgel adjuk, mivel elsőre még nem biztos, hogy gyermekünk képes egy hónapra beosztani a pénzét. Fontos, hogy mielőtt a zsebpénzt bevezetjük, láttatni engedjük gyermekünkkel, hogyan működik a családi költségvetés. Könnyebb dolgunk lesz, ha tudja, mi mindenért kell fizetnünk, ezért már korán megismeri, hogy a pénznek értéke van.
Mivel a gyerekeknek manapság több mindennel rendelkeznek, mint amire igazából szükségük van, tízéves kor körül véleményem szerint heti 200– 250 forintnál nagyobb összegre nincs szükségük. Ehhez azonban tisztáznunk kell, hogy mi tartozik bele a zsebpénz kategóriájába.
Az az összeg, amiből a tízóraiját vagy esetlegesen a buszbérletét vásárolja meg, semmi esetre sem szabad, hogy zsebpénznek minősüljön. Az összeg meghatározása közös feladat.
A lényeg, hogy jelen legyen csemeténk is, amikor döntünk róla. Az összeg meghatározásánál ne feledkezzünk meg arról, hogy ezzel a gyerek szabadon rendelkezik. Sajnos egyre szélesebb körben elfogadott jelenség, hogy egészen fiatal gyerekek nagyobb összegű zsebpénzzel szaladgálnak. Az esetek többségében ez a szülői figyelem hiányára vezethető vissza.
Sokan úgy gondolják, hogy gyermeknél a szeretetet és a törődést kiválthatják a pénzzel, de ez nem így működik. Előfordulhat, hogy – főleg fiatalabb korban – a gyerek a pénzből „szeretetet” akar vásárolni, például az egész osztályt meghívja fagylaltozni, mert azt gondolja, hogy így kedvelni fogják. Súlyos probléma lehet ez a jelenség, mivel idősebb korban fennáll a veszélye annak, hogy szemünk fénye elsodródik. Előfordulhat, hogy a kamaszkorba lépve „zsebpénzét” még nagyobb esztelenségre költi: szeszes italokra, cigarettára vagy akár kábítószerre. Másik probléma, amikor a szülő – annak érdekében, hogy csemetéjét még jobb eredményekre ösztönözze – pénzt ajánl a jó érdemjegyekért. A gond az, hogy ezzel pontosan az ellenkezőjét érjük el gyereknél, ugyanis elvesszük tőle a tanulás örömét. Ezután nem azért fog tanulni, mert esetleg érdekli az adott tantárgy, hanem azért, mert pénzt kap érte.
A teljesítménykényszer hatására szorongóbbá válhat, s ez vezethet súlyosabb megbetegedéshez is. Szakértők szerint a pénzajándékozás sem a legjobb módja annak, hogy szeretetünket kifejezzük. Persze előfordulhat, hogy – főként tinédzser – csemeténk nagyobb értékű ajándékot szeretne, s ez a családi költségvetésbe nem fér bele. Általános gyakorlat, hogy ilyenkor a szülők anyagilag hozzájárulnak annak megvételéhez. Ezt azonban lehetőség szerint kerüljük el. Ilyen esetben jó megoldásnak tűnhet, hogy – amennyiben lehetőség van rá – a tágabb család adja össze az ajándék árát, de fontos, hogy mindig a gyerek életkorához illő valós igényeinek figyelembe vételével.
