Nem lehet pontosan meghatározni, melyik az a kor, amikor a kisgyereknek már tudnia kell járni. Kilenc- és tizenöt hónapos kora között teszi meg az első lépéseket segítség nélkül és egyénenként változó, hogy ezen belül mikorra esik a „nagy esemény”. A kor tekintetében mutatkozó nagy eltérések mellett hasonlóságot is megfigyelhetünk, ugyanis mielőtt biztosan, jól egyensúlyozva meg tanul járni, mindenbabának ugyanazokon a fejlődési fokozatokon kell keresztülmennie. Egyéni, hogy a kisbaba mennyi ideig marad egy szakaszban. Sose essünk abba a hibába, hogy siettetni akarjuk. A legnagyobb segítség, amit adhatunk neki, ha bíztató, bátorító szavakkal mellette vagyunk, hogy az átmeneti kudarcok ne szegjék kedvét és vigyázzunk, ne sérüljön meg. A járás az egyik legnehezebb dolog, amit az életben meg kell tanulnia; dicsérjük meg, ha sikerült neki valami. A totyogó kisgyerek eleinte még nem ura mozdulatainak, csak egy irányban tud haladni, nem tud elfordulni. Amikor nekilendül, csak nehezen tud megállni. Körülbelül 19 hónapos korban már nem csak előre, hanem hátrafelé is tud menni, esetleg már szaladni is tud. Ha már megtanult szaladni, ugrálni is kezd. A kétéves kisgyerek általában irányt tud változtatni és fordulni is tud futás közben; válla fölött vissza tud nézni anélkül, hogy elveszítené az egyensúlyát. Hirtelen meg is tud állni és nem esik el. Le tud hajolni valamiért anélkül, hogy előbb le kellene ülnie. Ha megmutatjuk neki, hogyan kell és bíztatjuk rá, belerúg a labdába, ha elég bizonytalanul is, mert egyelőre nem tud még hosszabb ideig fél lábon állni. Ebben a korban egészen természetes, hogy a kisgyerek minél többet szeretne szaladgálni, de az utcán legyünk nagyon óvatosak!