Idegsejtjeink száma életünk során világra jöttünkkor a legnagyobb – több mint 100 milliárd -, de már abban a pillanatban csökkenni kezd. Egyéb szerveinkben az elhasználódott vagy elpusztult sejtek folyamatosan újakra cserélődnek, az idegsejtek azonban nem pótlódnak. Ez elég ijesztően hangzik, de csak ha nem gondolunk bele abba, hogy milyen mérhetetlenül sok sejtről van szó. Ennyi sejtből bőségesen jut a kiesettek pótlására is.
Az agyban nem csak idegsejtek vannak. Nagy mennyiségben keletkeznek támasztósejtek is az idegsejtek körül. Az újszülött idegsejtjei kezdetben többé-kevésbé elkülönülnek egymástól, de a tapasztalatok gyarapodásával és a tanulással írj és új összeköttetések jönnek létre a sejtek között. Az agy tehát folyamatosan változik, és persze a tömege is nő. Az újszülött agya egynegyede a végleges méretének!
Miért fejjel előre jön világra a legtöbb csecsemő?
A terhesség 6. hónapja után a magzat a legtöbbször megfordul a méhben. A feje lassan a medence nyílása felé fordul, hogy majd a szüléskor a fej jöjjön világra először. Az elmozdulás fő hajtóereje a nehézségi erő lehet, mivel a fej a legnehezebb része a magzat testének. A fejnek azért kell nagynak lennie, hogy elférjen benne a magzat agya, amely sokkal jobban megközelíti felnőttkori méretét, mint a többi testrész. A szülés idejére a baba koponyája olyan lesz, mint egy ék, s ez megkönnyíti a szülést. Ekkor még a koponya csontlemezei nem olyan kemények, mint később. A kutacsoknál, ahol majd összenőnek, még nem érnek össze teljesen, így a koponya elég puha ahhoz, hogy átjusson a szűk szülőcsatornán, mégis védi az agyat a külső hatásoktól.
Címkékagy elme érzelmek gondolat pszichológia sejt születés tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …