LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A baba kilenc hónapos korában már kifejezést ad akaratának, például megfogja a kezünket, mert nem szereti, ha az arcát mossuk. Elmerülten nézi a játékait, már forgatni is tudja a kezében, hogy alaposabban szemügyre vegye. Ha letakarunk valamit, tudja, hogy ha felemeli a ruhát, megtalálja alatta a tárgyat. Tízhónapos korában tud tapsolni és pá-pát inteni. Már ért néhány szót és egészen rövid, egyszerű kijelentéseket. Tizenegy hónapos korában meg lehet neki tanítani egyszerűbb játékokat: a „kukucsot” például nagy élvezettel játssza. Másik kedvenc játéka az, hogy mindent ledobál azért, hogy mi felvegyük. Ebben a korban zajosabb a kisbaba, megráz, megcsörget és odacsap mindent, ami hangot ad. Egy éves korában mindent elkövet, hogy megnevettessen bennünket, és ha sikerül, fáradhatatlanul ismétli, amivel nevetésre bírt. Élvezi, ha együtt „olvasunk”. Már segít a vetkőzésnél, felemeli a karját, hogy le tudjuk húznia ruháját. Esetleg mond már néhány egyszerű szót (például: papa, mama, lámpa, „adide”, hamm, inni). Nagyon fontos az első napokban, hogy arcunkat az újszülött felé fordítsuk, és arcunkkal kapcsolatot teremtsünk vele. Az újszülött közelről, 20-25 centiméter távolságról lássa arcunkat, hajoljunk hozzá egészen közel, ahogy beszélünk hozzá, mozgassuk a fejünket és főleg mosolyogjunk. Tekintetünk mindig keresse az ő tekintetét. A baba eleinte mosollyal beszélget. Érzi, hogy kedvesek hozzá és benne is megvan az a természetes emberi óhaj, hogy a kedvesen válaszoljon, ezért visszamosolyog anyjára. Megtanulja, hogy ha ő mosolyog, viszonzásul őrá is mosolyogni fognak. Sőt lehet, hogy még ennél is boldogítóbb jutalmat kap: ölelést, babusgatást, dicséretet.
