A 13-as számtól való félelem már évszázadok óta élő dolog; magyarázata azonban igen egyszerű:
Ennyi telihold van egy évben, s egykoron holdhónapokban mérték az évet, akárcsak az ókori Egyiptomban, amely időszakhoz számos mai babona fűződik.
Ám Egyiptomon kívül már a legősibb sámán – és boszorkányvallásokban is előkelő helyük volt a holdhónapoknak, és ezek számához, a 13-hoz több félelem is kapcsolódott.
Annyira, hogy már Hammurapi törvényoszlopain se tüntették fel a XIII. törvénycikkelyt.
A Skandináv mitológia is foglalkozott e számmal: összehívták a 12 istent egy vacsorára, Lokit (bajkeverő isten) azonban kihagyták.
Ő azonban hívatlanul is megjelent, és versenyt provokált: a Hold vak istenének kezébe egy makkot adott, hogy azzal lőjön rá Balder, a fény, boldogság és újjászületés istenére: mivel ez volt az egyetlen dolog, ami Balder számára halálos volt, meg is halt.
Halálát pedig később az amúgy halhatatlan istenségek sem tudták meg nem történtté tenni.
A kereszténység is baljós számnak tartotta, mert az utolsó vacsorán is 13-an vettek részt.
150 évvel ezelőtt a francia polgárok azzal keresték magukat betegre, hogy hivatásos 14. vendégek voltak…
Ha egy társaság 13 főből állt, akkor jó pénzért hívtak még plusz egy főt.
A történelem folyamán a 13.-ára esett napok közül több is balszerencsés volt, kezdve a templomos lovagok perétől, akiket 1307. október 13.-án tartóztattak le és végeztek ki, egészen a HMS Péntek nevű hajóig, mely a XVIII. század végén épp péntek 13.-án tűnt el.
Azóta sem indítanak e napon hajót…