LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált politikai-társadalmi szervezetek is.
Az egészségügyi ellátás korszerűsödése következtében a születéskor várható élettartam a férfiaknál az 1910-es 35,5 évről 1941-re 54,9-re, a nőknél 38,1 évről 58,2 évre emelkedett.
A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 1921-1938 között 5,6-ról 11,6-ra növekedett. Az ellátottság terén azonban a vidék és a főváros külső, szegényebb kerületei hátrányos helyzetben voltak. A korszakban kb. 100 új gyógyintézet épült, és sokezerrel nőtt a betegágyak száma. Nemzetközi viszonylatban az 1930-as évek elején a 100 ezer lakosra jutó 532 ággyal Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet. Fejlődött a megelőző egészségügyi szervezet. 1927-ben nyílt meg az Országos Közegészségügyi Intézet, amely több fertőző betegség ellen bevezette a kötelező védőoltásokat. Az anya- és csecsemővédelmet az Országos Stefánia Szövetség látta el. 1934-től működött a falusi Zöldkeresztes Szolgálat. Ennek keretében egészségvédelmi körzetek, tüdő- és nemibeteg gondozó intézetek működtek.
Az életviszonyok meghatározó tényezői közé tartozott a lakás. A korszerű épületek a Bauhaus-irányzat nyomán egyszerű mértani vonalakkal, sima homlokzattal készültek. A hagyományos függőfolyosók, a gangok és az általuk körülvett udvar helyett a lakások közvetlenül csatlakoztak a lépcsőházhoz. Ez viszont megszüntette a házbéli társasélet hagyományos színhelyeit.
Az új házakban jelentős részben már modern lakások kaptak helyet. A századfordulón épült lakásokban egyenlő terjedelmű nagy szobák voltak, mindegyik más-más rendeltetéssel: hálószoba, nappali, szalon, ebédlő. A szobák általában még nem külön bejáratúak, hanem a lakások középtengelyében elhelyezett kétszárnyú ajtókkal nyíltak egybe. A modern lakás jóval kisebb alapterülete ésszerűen oszlott meg. Rendszerint volt egy közös családi szoba a nappali és az ebédlő funkciójára, valamint kisebb hálószobák. A lakásbelsőt nagyméretű osztatlan ablakkal kapcsolták össze a természeti környezettel.
