LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Müncheni egyezmény majd pedig a csehszlovák állam feldarabolása nagy hatással volt Sztálinra,aki aggodalommal figyelte Hitler növekvő erejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megállapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozásáról az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volna németellenes szövetséget kötni Sztálinnak . A szovjet pártfőtitkár ekkor úgy döntött ,hogy legcélszerűbb ha magával Hitlerrel jut megállapodásra. A szovjet külpolitika változása nem maradt észrevételen a Führer előtt. A spanyol köztársasági erőknek gyújtott támogatás leállítása 1938-ban már arra engedett következtetni,hogy Moszkva kerülni akarja az összeütközést. 1939 elején apróbb jelek mutattak a felek visszafogott közeledésére: Hitler beszédeiből hirtelen eltűntek a „bolsevista zsidó” frázisok,májusban Vjacseszlav Molotov váltotta fel a nyugatbarát Makszim Litvinovot a szovjet külügyminisztérium élén,majd napokon belül új nagykövet érkezett Berlinbe .Július végén a Führer elkezdte a tárgyalásokat az oroszokkal a Lengyelek elleni közös fellépés jegyében. A két állam külügyminisztere 1939 augusztus 23-án aláírta a Molotov-Ribbentropp paktumot amit megnemtámadási szerződésként jegyeztek fel a történelemben. Az egyidejűleg elfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben a szovjetek megkapták a Narew,Visztula és San folyóktól keletre elterülő lengyel területeket. Hitlernek mindezekért cserébe nem kellett tartania a kétfrontos háború veszélyétől.