LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
„Ha Oroszországot szétzúzzuk, Angliát megfosztjuk utolsó reményétől… akkor Amerika is elszakad Angliától. Számíthatunk rá, hogy Oroszország hadereje egyetlen csapástól még katasztrofálisabban összeomlik, mint Franciaország 1940-ben.”
(Hitler)
Alig ért véget a balkáni háború, amikor Hitler 1941. június 22-én minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A német haderő felvonulása megfelelt a villámháborús elképzeléseknek. Mintegy 4 millió katona, közel 4000 repülőgép és 3500 páncélos lendült támadásba. A szovjet légierő nagy részét már az első napon a repülőtereken megsemmisítették. A német támadás gyors sikert aratott. A páncéloscsoportok szinte felszeletelték a szovjet alakulatokat, majd a második hullámban érkező gépesített gyalogság bekerítette a szétdarabolt részeket. A támadás a szovjet csapatokat meglepetésszerűen érte.
Sztálin angol, amerikai, szovjet titkos forrásokból bőségesen rendelkezett értesülésekkel nemcsak általában a németek szándékairól, hanem a támadás pontos idejéről is. Az információknak azonban nem adott hitelt, mert úgy ítélte meg, hogy azokat az angol hadvezetés juttatja el hozzá. Így kívánják Londonból a Szovjetuniót háborúba sodorni Németországgal. Sztálin nem tételezte fel, hogy Hitler kész lenne kétfrontos háborút vívni, ami egyszer már Németország vesztét okozta. Most derült ki, hogy az 1939-es paktummal melyik fél járt igazán jól. A Szovjetunió valóban időt és teret nyert a felkészülésre. Csakhogy az eltelt több mint másfél esztendő során Németország is időre, területekre és roppant hadigazdasági tartalékokra tett szert Európa nagy részének elfoglalásával. A hitleri birodalom sokkal inkább megerősödött 1939-1941 között, mint a Szovjetunió.