LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A nagyhatalmak szerepe
Százezer számra tódultak az emberek a legtöbb európai város utcáira, tereire 1945. május 8-án és a következő napokon – ünnepelték a győzelmet a fasizmus felett, és hálát adtak Istennek és a sorsnak, hogy életben maradtak. Szeptember első napjaiban a Távol-Keleten is véget ért a hadakozás, újra lehetett kezdeni mindent a világégés örökségének terhével, de a háború és a hozzá vezető út tanulságainak ismeretében.
Még igen sokan emlékeztek 1918 őszére, amikor nem volt népszerűbb a „Soha többé háborút!” jelszónál, s alig több mint két évtized múlva újból csaták dúlták Európa földjét. Vajon hogyan érhető el, hogy most annyi áldozat után ne csupán ismét fegyverszünet, hanem valóban béke legyen?
A válaszadás 1945-ben a győztes koalícióhoz tartozó nagyhatalmakon múlott. 1945-re a rettegett tengelyállamok teljes vereséget szenvedtek. Franciaország még korántsem tért magához, a brit szigetország pedig a győzelem
órájára már olyannyira erejét vesztette, hogy bár vezetői részt vettek a Három Nagy konferenciáin, hatalmi súllyal már nem rendelkezett.
A két világháború közötti időszak nagyhatalmainak eltűnése, illetve meggyengülése következtében Eurázsiában több fontos övezetben uralmi vákuum keletkezett. Így Közép- és Kelet-Közép Európában, a Földközi tenger és a Perzsa-öböl térségében, valamint a Távol-Keleten Kína óriási területein, továbbá az angol, a francia és a holland gyarmatokon, amelyek jelentős részét a háború alatt átmenetileg a japánok uralták. Csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendelkezett olyan erővel, hogy betölthették a hatalmi űrt a saját érdekeik szempontjából fontosnak ítélt régiókban.
A második világháborúból, illetve annak előzményeiből a szovjet vezetés azt a következtetést vonta le, hogy államának létérdekei a határok kiterjesztésén kívül szükségessé teszik egy biztonsági övezet kialakítását. Az angolok és az amerikaiak a Szovjetunió biztonsági igényeinek jogosultságát nem vitatták. Nem alakult ki viszont egyetértés abban, hogy meddig terjedjen a„baráti országokból” álló szovjet érdekszféra, és tisztázatlan maradt a„baráti ország” nehezen értelmezhető jelentése is.
Az 1943-45-ös hadi események folyamán alakultak ki a szovjet, illetve az angol-amerikai hadseregek által ellenőrzött elkülönült övezetek Európában.
