LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A férfiak mások, mint a nők. A két nem csak abban egyforma, hogy ugyanahhoz a fajhoz, az emberhez tartozik. Biológiai és tudományos értelemben is téved vagy hazudik, aki azt állítja, hogy a férfi és a nő egyforma képességekkel, készségekkel és magatartásformákkal rendelkezik.
A férfiak és a nők azért különböznek, mert agyuk jellege is különbözik. Az életműködések és az érzelmek e fő szabályozószerve a férfiaknál másképpen szerveződött, mint a nőknél. Mivel pedig agyuk más módon dolgozza fel az információkat, a férfiak és nők különbözőképpen észlelik a dolgokat, mást tartanak fontosnak, és másként is viselkednek.
A nemek különbözőségének kutatása az 1970-es-80-as években rohamléptekkel haladt előre. Az orvosok, biológusok, pszichológusok és szociológusok egész sereg tényt tártak fel, amelyekből már kirajzolódott a kép: a két nem megdöbbentően különbözik egymástól.
Végre adódott válasz az örök kérdésekre: „miért nem tud olyan lenni a férfi, mint a nő?” és fordítva. És eljött az ideje, hogy megszűnjön az a társadalmi méretű tévhit, miszerint a férfi és a nő gyakorlatilag felcserélhető egymással, ha az egyéb körülmények mind azonosak.
Ma már sokkal több a két nem különbözőségére utaló biológiai jellegű bizonyíték annál, hogy belenyugodhassunk a szociológiai magyarázatokba. A biológiai érvek oly mértékben átfogó és tudományosan megokolható képet tárnak elénk, hogy ezek alapján megérthetjük, miért és hogyan lettünk olyanok, amilyenek vagyunk.
Való igaz például, hogy a legtöbb nő nem tud olyan jól térképet olvasni, mint a férfiak, viszont a nők jobban „olvasnak” a jellemekben. És ismerjük be, hogy az emberek mégiscsak előrébb valók, mint egy térkép.
Voltak kutatók, akik egyenesen megriadtak vizsgálataik eredményétől, és tartottak azok társadalmi ellenhatásaitól. Pedig ha már egyszer kiderült az igazság, inkább ki kell aknázni a nemek különbözőségét. Nem kell belehajszolni a nőket az „álférfiasság” hangsúlyozásába, inkább a saját nemük erősségeit kell használniuk mindennapi életük során.
Nézzük például a szexet ebből az aspektusból. Ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy a szexnek más a fontossága, mások a motívumai a férfi, mint a nő számára, talán megértőbb férjek, illetve feleségek leszünk. S ha belátjuk és megértjük, hogy az apai és az anyai szerepkör nem cserélhető fel egymással, talán a szülői feladatoknak is jobban meg tudunk felelni.
A férfiak és a nők viselkedése között a legfőbb különbség az, hogy a férfiban természetes, veleszületett agresszivitás munkál, s ez megmagyarázza, miért lett a történelem során a férfié az uralkodó szerep. Hiábavaló igyekezet a szülők részéről a vadságról való leszoktatás, sokkal eredményesebb ezt a tulajdonságot jól kezelni.
Férfi és nő boldogabban élne, jobban megértené, elfogadná a másikat, ha mindkettő tudomásul venné, hogy biológiailag különböznek egymástól.
